A baloldali miniszterelnök-jelöltet nem érdekli a választók véleménye

A baloldali miniszterelnök-jelöltet nem érdekli a választók véleménye

Újabb videó került elő a magyar baloldal miniszterelnök-jelöltjéről, amiből kitűnik, hogy támogatja az egészségügyi vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A fizetős egészségügyet egyszer már hatalmas többséggel leszavazták a magyarok egy népszavazáson. Ebből is látszik, hogy a baloldal jelöltjét nem érdekli a választók véleménye.

POLITIKA 2022. JANUÁR 11. 13:30

A magyar, baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter újabb megszólalása került elő, amelyben a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését támogatja, hívja fel rá a figyelmet az Origo hírportál. Ezen a Facebook-videón Márki-Zay azt mondja, hogy a 2008-as, az akkor ellenzékben politizáló Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazást – ahol hatalmas többséggel leszavazták a magyarok a fizetős egészségügyet – ki sem lehetett volna írni, mert a költségvetést érintette (ez nem igaz, hiszen csak a költségvetési bevételek elköltéséről nem lehet népszavazást kiírni). Az Origo felhívja rá a figyelmet, hogy

Márki-Zay több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyekből az derül ki, hogy érzéketlen az emberek mindennapi problémái iránt.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje a most előkerült, 2019-es Facebook-videójában bírálta a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett népszavazást, amelyen a magyarok úgy döntöttek, hogy nem kérnek a fizetős egészségügyből.

„Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy (…) adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság (AB) átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet”, fogalmazott Gyurcsány jelöltje a legutóbbi európai parlamenti választás napján.

Emellett „furcsának és meglepőnek” is nevezte az AB döntését, arra hivatkozva, hogy a költségvetés tárgykörében nem lehet népszavazást tartani.

Márki-Zay azonban most sem mondott igazat: a 2008-as referendum semmilyen szempontból nem ütközött az Alkotmánnyal. Hiszen ahogyan az Alkotmánybíróság kifejtette indoklásában, csak a költségvetési kiadásokról nem lehet népszavazás útján dönteni, márpedig a vizitdíj és a többi tétel nem ebbe a kategóriába tartozott. Ugyanis új adónemek kivetéséről volt szó, nem pedig már meglévő bevételek elköltéséről.

Fontos hangsúlyozni, hogy

a 2008-as szociális referendumon mindenki számára húsbavágó kérdésekről dönthettek a magyarok, mivel az akkori szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc által csőd szélére sodort országban rengeteg kisjövedelmű ember aggódhatott, hogy lesz-e egyáltalán hozzáférése a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz.

Emiatt is történhetett meg, hogy hatalmas egyetértés alakult ki a népszavazáson, hiszen 50 százalék feletti részvétel mellett a szavazók több mint négyötöde utasította el a vizitdíjat és a kórházi napidíjat (valamint a tandíjat, amiről szintén ekkor volt népszavazás).

Tüntetés a Gyurcsány-kormány egészségügyi politikája és a kórházbezárások ellen 2007-ben Forrás: Origo

Figyelemre méltó, hogy a Magyar Orvosi Kamara sem támogatta az vizitdíjat és a kórházi napidíjat, mert szerintük ezek bevezetésével nem nőttek volna érdemben a kórházak bevételei, valamint az orvosok fizetése, és nem változott volna a hálapénzzel kapcsolatos felfogás sem. Emellett számos orvos vélte úgy, hogy a vizitdíj – amelynek összege a körülményektől függően akár az ezer forintot is elérhette egy-egy konzultáció alkalmával – ellentétes az orvosi esküvel.

Az, hogy Márki-Zay mindezek fényében is azt hangoztatta, hogy ki sem lehetett volna írni a 2008-as népszavazást, valójában nem meglepő, hiszen számos alkalommal bizonyította, hogy érzéketlen az emberek megélhetését és a mindennapjait érintő kérdésekben. Elég, ha arra utalunk vissza, hogy a különböző nyilatkozataiban például a rezsicsökkentést, a benzinár maximalizálását, vagy éppen a minimálbért is támadta. Egy alkalommal pedig arról beszélt, ha hatalomra kerülnének, akkor visszavonnák a gyermekvédelmi törvényt, a témában tartandó népszavazás eredményétől függetlenül.

Az Origo arra is emlékeztet, hogy Márki-Zay az egészségügyet üzleti alapokra helyezné, és egyértelművé tette, hogy profitorientált cégek kezébe adná. A baloldal Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején már többször is próbálkozott ezzel, ám a modell egyértelműen megbukott. Emlékezetes: a baloldali kormányok idején, 2010 előtt több önkormányzat is nehéz helyzetbe került, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a városokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is. Így járt többek között Eger, Hatvan és Gyöngyös is.

POLITIKA

Címkék:

health care, Hungary, peter marki-zay, referendum