A New Yorkban luxuskörülmények között élő Korányi Dávid nevéhez köthető az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely – ismeretlen adományozóktól – 1,8 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelölt mozgalmán keresztül a magyar baloldal kampányába. Közben Bajnai Gordon és Soros György neve is felmerül a magyar belpolitikába való külföldi beavatkozás példái kapcsán. A történtek nemzetbiztonsági kockázatot jelezhetnek.

A globális balliberális hálózat egyik kulcsszereplője szervezhette a magyarországi ellenzék amerikai finanszírozását a 2022-es választási kampányban – olvasható az Origo cikkében.

A New Yorkban luxuskörülmények között élő Korányi Dávid nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely – ismeretlen adományozóktól – 1,8 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelölt mozgalmán keresztül a baloldal kampányába. Az Origo.hu kétrészes összeállításában részletesen is bemutatja Karácsony Gergely főpolgármester diplomáciai főtanácsadójának eddigi pályafutását, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerét és a kampányban folytatott tevékenységét.

A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a magyarországi baloldal választási kampányát a tengeren túlról pénzelték, ami a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében példa nélküli külföldi beavatkozási kísérletnek nevezhető. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan kik állhattak a dollármilliók mögött, de egy közvetítő személye azonosítható.

A minap Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy az év végén távozik a főtanácsadója, Korányi Dávid. A New York-ban luxuskörülmények között élő, egykor a szocialisták jelöltjeként európai parlamenti választáson is induló Korányi vastagon benne van a „dollárbaloldal” külföldi finanszírozásában. Nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely – ismeretlen adományozóktól – 1,8 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül a baloldal 2022-es választási kampányába.

Korányiék honlapja korábban Karácsony választási szervezetét, a 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta, de később mégis levette az internetes oldaláról az átláthatatlan finanszírozású egyesület nevét.

Egészen furcsa megfogalmazással élt Karácsony Gergely, amikor Korányi Dávid főtanácsadói feladatkörét mutatta be a nyilvánosságnak, a 2019 őszi fővárosi hatalomátvételekor. A főpolgármester ugyanis azt mondta, hogy az Egyesült Államokból visszatérő Korányi „átveszi a város diplomáciai irányítását”.

Korányi 1999-ben, a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott, Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban.

Korányi később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett. A 2009-es európai parlamenti választásokon a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján.

A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként, és az ENSZ-nél is dolgozott. Érdekes a mai uniós energetikai szankciók fényében, hogy 2011 februárjában a Vasárnapi Hírekben Korányi még arról írt, hogy félreértés ne essék: nem lehet cél, hogy az orosz gázforrásokat teljesen kiváltsuk! Ennek se realitása, se gazdasági, se politikai haszna nem lenne. Ezzel együtt tény, hogy Korányi ekkoriban az orosz forrásoktól való függetlenedést, a diverzifikáció tekintetében fokozott uniós szerepvállalást sürgette.

A globális balliberális hálózatban betöltött kulcsszerepét az is jelzi, hogy tagja Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek (Külkapcsolatok Európai Tanácsa).

Hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt „Együtt – A Korszakváltók Pártja” egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta, és a továbbiakban is láthatjuk:

Korányi rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová megérkezik a spekuláns pénze.

„Eredendően három területet határoztunk meg a főpolgármester úrral: az első a forrásszerzés, azaz a város fejlesztésére fordítható forrásainak maximalizálása, a második a tudástranszfer, a harmadik pedig a főváros jelenlétének, nemzetközi érdekérvényesítő képességének erősítése” – mondta tavaly áprilisban a régin indexesek blogjának, a Telexnek adott interjúban Korányi. Maga hozta fel példaként a Soros György által Budapestnek a Covid-járvány idején biztosított több, mint 1 milliárd forintos támogatást. Érdekesség, hogy a Budapestnek átutalt Soros-pénzekről 2020-ban az Indexnek még úgy nyilatkozott:

„Soros György jelentkezett, hogy New York és Milánó mellett szeretné egymillió euróval támogatni Budapestet is a koronavírus elleni védekezésben. Azt már mi mondtuk meg, hogy mire van leginkább szükségünk”

Korányi azonban a városdiplomácia vezetésénél nagyobb babérokra tört, ez derül ki egy 2021-es interjúból, amit a Telexnek adott. Arra a kérdésére, hogy „egy Karácsony-kormányban vállalna-e posztot, akár külügyminiszterséget is?”, úgy válaszolt: „szerintem egy nagyon jó csapatot lehetne építeni egy jövőre megalakuló ellenzéki kormányban. Úgyhogy, ha egy feladat ezzel kapcsolatban engem megtalál, nem fogok elugrani előle.” – olvasható az Origo.hu cikkében.

Amikor a magyar belpolitikába való külföldi beavatkozásról van szó, akkor Bajnai Gordon bukott baloldali kormányfő és Soros György neve is gyakran felmerül. Korábban a Soros-szervezetek tudatosan torz képet festettek Magyarországról, amit a polgári kormány megbuktatására akartak használni, és hogy e kör tevőlegesen próbálta meg befolyásolni a tavaszi országgyűlési választások eredményét – írja a Mandiner.hu, amely összegyűjtötte azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a Soros-világhoz köthető személyek fogalmaztak meg nyilvános vagy nyilvánosságra került eseményeken, beszélgetésekben.

A Magyar Nemzet tavasszal egy ismeretlen e-mail-címről kapott terjedelmes adathalmazt feldolgozva részletesen bemutatta, hogyan is mozgatja, befolyásolja a Soros-világ a sajtót. A tényfeltáró cikksorozatból kiemelendő például, hogy Andrej Nosko, aki 2018-ig tevékenykedett az Open Society Foundations-nél, vagyis a Soros-alapítványoknál egy videóinterjúban sok más mellett arról beszélt: Lengyelországot és Magyarországot valós érvek nélkül ostorozza a nemzetközi fősodratú média. Nosko azt is elmondta, miért. Azzal kezdte, hogy

a magyarországról tudósító riporterek nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul.

Az ilyen újságírók csak másodlagos forrásokra tudnak támaszkodni, amelyek erősen torzítják a valóságot.

Andrej Nosko azután a médiamunkások befolyásolásáról beszélt. Mint mondta, több alkalommal maga is felbérelt egy-egy újságírót, hogy arról írjanak, ami neki fontos. Ennek kapcsán megjegyezte: volt rá példa, hogy egy egész hónapra felfogadott egy riportert. Ám mivel kényes kérdés gázsit adni egy újságírónak, ezért jellemzően „csak” a költségeket állják, ami az egy hónapos munka alatt csaknem tízezer eurót tett ki. Ez mai árfolyamon nagyjából négymillió forint.

Hasonlókról számolt be a Soros György fontos szövetségesének számító Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója is. Jeney Orsolya szintén egy videóinterjúban arról beszélt, hogy ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP-vendégekként kezelik őket, például elviszik őket egy villásreggelire. „Ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket” – foglalta össze tömören.

Ennél is leplezetlenebbül szólt egy volt újságíró, Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa a lekenyerezett tudósítók elfogultságáról. „Nem lehet tudni, hogy [az adott újságíró] éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából” – fogalmazott.

Vannak persze direkt módszerek is: az OSF több magyar médiumot pénzzel is támogat. Legyen elég csak az Uj Péter által irányított 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-t megemlíteni. A cégben a Soros György jobbkezének tartott Marie Nemcova és Valer Kot is megtalálható, akik prominens alakjai a Media Development Investment Fundnak (MDIF). Az MDIF egy New York-i székhelyű, nonprofit befektetési alap, amely

az egyik legfőbb védelmezője a „független” médiának az olyan országokban, ahol szerintük a szabad és független média fenyegetés alatt áll.

Ez a szervezet is finanszírozza a 444.hu működését, az alapot pedig hatalmas összegekkel támogatja a Soroshoz köthető Open Society Foundations. A Soros-alapítványnak mindemellett résztulajdona volt a Magyar Narancs című hetilapban, de több oknyomozó portált is fenntart, ilyen például az Átlátszó.hu vagy a Direkt 36.

A videóinterjúkban a Soros-féle szervezetek egykori szereplői nyíltan beszéltek a Magyarországot támadó állásfoglalások valóságtartalmáról is. Jeney Orsolya például lényegében elismerte: folyamatosan arra ösztökélték, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.

A másik érzékletes példát Andrej Nosko hozta fel, amikor a hazánkat is rendre elmarasztaló Freedom House egyik demokráciaértékelő tanulmányát egyszerűen csak agitpropanyagnak titulálta.

Amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó – összegezte a helyzetet a volt OFS-vezető.

Ugyanerről a témakörről, szintén egy videóinterjúban fejtette ki a véleményét Dalibor Rohac. Az American Enterprise Institute munkatársa előbb Szlovákia és a szerinte korrupt Fico-kormány kedvező nyugati megítélését hozta fel, majd arról beszélt, hogy Bulgária és Románia korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. „Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetők, mert nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak, még ha azokból el is lopnak” – fogalmazott Rohac.

Sokszor meglepő, hogy a nem egyszer nyilvánvalóan valótlan, Magyarországot érintő megállapításokat is tartalmazó civil közlések milyen gyorsan eljutnak a világ különféle pontjaira, s ott milyen hangsúlyos módon tálalják ezeket a helyi olvasók elé. Ennek is megvan a maga oka, amiről egy francia blog számolt be ez év tavaszán. Az írás – melyet egyébként viharos gyorsasággal távolítottak el – egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, vagyis a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatójának szavait idézte. Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás.

De mi is ez a szervezet? A WAN-IFRA hatalmát az adja, hogy közvetlen hozzáférése van a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez, így befolyásoló ereje jelentős. A francia blog tudósítása szerint amikor megkérdezték a WAN-IFRA vezérigazgatójától, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, így válaszolt:

„Persze, volt már rá példa.”

Ezzel el is érkeztünk a dolgok miértjéhez, vagyis ahhoz, hogy a torz kép felrajzolása és világméretű elterjesztése miért is fontos. A nyomásgyakorlás, a hazai belpolitika alakulásának befolyásolása miatt. A Magyarország ellen folyó uniós eljárásokban például rendre felbukkannak azok a kritizáló megállapítások, amelyeket a Soros-hálózathoz sorolható civil szervezetek fogalmaztak meg. Kiváló példa erre a korrupció ügye – Brüsszel erre is hivatkozva tartja vissza jó ideje a Magyarországnak járó uniós pénzeket.

Ebben pedig legfőbb partnere az Európai Parlament. Az az Európai Parlament, amelyről a közelmúltban jelent meg, hogy az Open Society Foundations belső adatbázisából származó kiadvány szerint az akkori 751 EP-képviselőből 226 Soros György „megbízható szövetségese” volt.

Bajnai Gordon neve ugyanakkor nem csak Korányi Dávid hazai politikia pályája kerül elő. Érdemes újra felidézni Márki-Zay Péter nyilatkozatát az Amerikából érkező százmilliók felhasználásáról. Az elbukott kormányfőjelölt a Magyar Nemzet által közzétett videóinterjúban arról beszélt, hogy a tengerentúli támogatás az MMM számlájára érkezett, a pénzből pedig a kampánykiadásokat fizették ki a jelöltek támogatásától az úgynevezett bömbis autók költségéig. S jutott az amerikai összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is.

A tanácsadással, adatszolgáltatással, kampánytechnológiával foglalkozó vállalathoz köthető Bajnai mellett Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor is: előbbi a titkosszolgálatokért felelős minisztere, utóbbi tanácsadója, kabinetfőnöke volt Bajnainak, de államtitkári pozíciót is betöltött 2010 előtt. A DatAdat felmerült annak kapcsán is, hogy a kampányfinisben többszázezren kaptak a kormányváltó erőkre buzdító sms-eket. A cég tagadta az érintettségét. Ám a több helyen csak a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb és a legtöbb embert érintő választási csalásnak nevezett akció miatt már nyomoz a rendőrség, és vizsgálódik az adatvédelmi hatóság is.

Márki-Zay utóbb tagadta, hogy az Amerikából az MMM számlájára érkezett pénzből a kampányra is költöttek volna, de korábbi nyilatkozatai alighanem lebuktatták. Ebben a kérdésben is a nyomozóhatóság tisztázhatja a helyzetet, pénzmosás és sikkasztás miatt ugyanis már szintén folyik a nyomozás.

A tengerentúlról ugyanakkor korántsem csak pénzzel igyekeztek elősegíteni Márki-Zay és a baloldal győzelmét. A Magyar Nemzet négyrészes cikksorozatban mutatta be, hogy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezetet állítottak fel, melyben adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át szakpolitikai NGO-k mellett aktivistamozgósító szervezetig sok minden megtalálható volt. Érdemes kiemelni, hogy a volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik bizalmasa is dolgozott Márki-Zay kampányában.

Az már más kérdés, hogy milyen eredménnyel. Ezzel kapcsolatban Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az Azonnalinak arról beszélt: a választási kampányban a külföldi, amerikai tanácsadók erőltették a putyinozást, ami szerinte hiba volt, mert a békére és a szociális ígéretekre kellett volna helyezni a hangsúlyt. Mint fogalmazott, Márki-Zay Péternek volt egy saját tanácsadói köre magyar és külföldi tanácsadókkal.

Egy szakértő szerint Márki-Zay egyesületének kampánybéli magatartása és amerikai támogatása lépéskényszerbe hozza titkosszolgálatokat.

Horváth József egykori titkosszolgálati vezető szerint mindenképpen át kellene világítani azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak. Úgy véli, egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyar belpolitikai folyamatokat.