Az Európai Unió nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg is beavatkozik egy háborúba, "egyrészt mindannyiunk energiaellátását kockáztatva, másrészt ez a beavatkozás csak tovább hajtja a rossz monetáris és adósságpolitika által létrehozott veszélyes inflációs spirált".

Az Európai Bizottság elnöke havi másfél milliárd eurós pénzügyi támogatás kidolgozását javasolja az Európai Uniónak Ukrajna számára. Az összesen maximum 18 milliárd eurós finanszírozási csomag fedezné Kijev pénzügyi igényeit 2023-ban. Ezt azután jelentették be, hogy Ursula von der Leyen telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az alapvető ukrajnai állami feladatok ellátásának lehetőségeiről. A tervek nagy port kavartak az Európai Unió egyes országaiban, Magyarország már jelezte hogy nem fogja támogatni azokat a változtatásokat, amelyek az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós mentőcsomag létrehozásához szükségesek. Az osztrák jobboldal pedig azt követeli a kormánytól, hogy utasítsa el a gigászi segélycsomagot, amely újabb hitelfelvétellel járhat.

„Már egy ideje szó van arról, hogy újabb 18 milliárd euró úgynevezett segélypénzt pumpálnak Ukrajnába. Kezdettől fogva bíráltuk ezt a tervet, mert meggyőződésünk, hogy ennek a háborúnak a közvetett finanszírozása alapvetően helytelen. Most, hogy az is egyre világosabbá válik, hogyan akarják az egészet megvalósítani, nyilvánvaló, hogy ez biztosan nem lehet a helyes út”

– jelentette ki Georg Mayer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője, aki szerint megint az átlag európai adófizetők isszák meg a levét az egész segélyezésnek.

„A terv az, hogy havonta mintegy 1,5 milliárd eurós kölcsönt nyújtunk Ukrajnának, és támogatjuk a felhalmozódó kamatokat, hogy a teljes összeg elérje a 18 milliárd eurót. Ehhez jönnek még a tervezett 35 éves futamidő és a 2033-as törlesztés kezdete. A lényeg az, hogy a hazai adófizetőknek nem csak ezt az állítólagos segélyt, hanem a kamatokat is meg kell fizetniük”

– reagált Mayer és hozzáfűzte, hogy ismét a közös hitelfelvételről és ezáltal az adósságok közösségiesítéséről van szó, „ami ellen évek óta hevesen küzdünk”. A rendelettervezet 14. cikke ugyanis szó szerint kimondja: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eszköz keretében kölcsönök formájában nyújtott támogatás finanszírozása érdekében az Unió nevében kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől a szükséges forrásokból.”

Georg Mayer kiemelte hogy az Európai Unió nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg is beavatkozik egy háborúba, „egyrészt mindannyiunk energiaellátását kockáztatva, másrészt ez a beavatkozás csak tovább hajtja a rossz monetáris és adósságpolitika által létrehozott veszélyes inflációs spirált”.

A bizottság javaslatát egyébként az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell még hagynia.