Az EU főképviselője megtámadta az USA "ügynöktörvényét"

Josep Borrell a grúz kormány "külföldi befolyás átláthatóságáról" szóló törvénytervezete kapcsán fogalmazott meg olyan bírálatot, amellyel az Egyesült Államok demokráciáját is megkérdőjelezte.

POLITIKA 2023. MÁRCIUS 8. 13:39

Grúziában több ezer ember tüntetett az úgynevezett „ügynöktörvény” tervezete ellen. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be a tömeg ellen, az békés tüntetés ugyanis erőszakos összecsapásokba torkollt, miután valaki egy Molotov-koktélt dobott a rendőrök közé. A demonstrálók úgy vélik, hogy az intézkedés a média és a nem kormányzati szervezetek megfélemlítését célozza meg. A tüntetők a tbiliszi parlament előtt gyűltek össze, miután az az első olvasatban elfogadta a vitatott törvénytervezetet.

Az új törvény előírja, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek a tevékenységükhöz szükséges források több mint 20 százalékát külföldről kapják, úgynevezett „külföldi ügynökként” kell regisztráltatniuk magukat. Ellenkező esetben büntetésre számíthatnak.

Az Egyesült Államok grúziai nagykövetsége nyíltan kritizálta a javaslatot, mondván hogy az első olvasat parlamenti elfogadása „borús nap” a grúziai demokrácia számára. A nagykövetség szerint „ha a tbiliszi kormány ragaszkodik a tervhez, az rontja a kapcsolatokat „stratégiai partnereivel”.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is élesen bírálta a grúz kormány törvénytervezetét, mondván, hogy az komoly következményekkel járhat a Grúzia-EU kapcsolatokra. Borrell szerint a rendelkezés ellentétes az uniós és európai normákkal, és a demokráciát is aláássa.

„A törvény a jelenlegi formájában azzal a kockázattal jár, hogy a civil társadalomra és a médiaszervezetekre gyakorolt hatás elrettentő hatással lesz, ami negatív következményekkel jár a munkájukból hasznot húzó sok grúz állampolgárra nézve. Ez a törvény összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és normákkal.”

olvasható az Európai Unió külügyi vezetőjének közleményében. Az Európai Unió ezért sürgeti Grúziát, hogy „tartsa fenn a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása iránti elkötelezettségét, és emlékeztet az emberek békés tiltakozáshoz való jogára”.

Josep Borrell ezzel nem csak a grúz kormányt bírálta élesen, hanem egyenesen megtámadta az Európai Unió stratégiai szövetségesét, az Egyesült Államokat is. Az USA-ban ugyanis 1938 óta létezik ez a törvény. Azóta bár sokszor megtámadták a rendelkezést és megpróbálták átformálni, az alapjai azonban továbbra is ugyanazok:

a törvény széles körben vonatkozik mindenkire, aki egy „külföldi megbízó” nevében cselekszik, többek között az amerikai politika vagy közvélemény befolyásolása érdekében.

A V4NA megkereste Josep Borrellt a közleménye kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tisztában van-e azzal, hogy az Egyesült Államokban is hasonló törvény vonatkozik azokra, akik a tevékenységüket külföldi pénzből finanszírozzák? Mert ha tisztában van ezzel, akkor súlyos károkat okozhat az Egyesült Államok és az unió közötti diplomáciai kapcsolatokban.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió vezetői ekkora lyukra futnak. Nemrég a magyarországi parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai kapcsán is csúnyán melléllőttek Brüsszelben, amikor a kormány bejelentette, hogy a politikusok vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályokat egy az egyben átveszik az Európai Unió szabályrendszeréből.

A brüsszeliták habzó szájjal támadták a rendelkezés tervezetét, mondván hogy az túl engedékeny és laza, ezért rengeteg kiskaput hagy a korrupcióra. „A magyar erőfeszítések hiányosak a korrupció leküzdésére” – olvasható egy európai parlamenti szavazáson, amelyben forrásmegvonást javasoltak. Az EU ezzel lényegében a saját jogszabályairól alkotott véleményt, hiszen évek óta ugyanaz a rendszer vonatkozik az európai parlamenti képviselőkre, mint amit a magyar kormány tervezett bevezetni.

POLITIKA

Címkék:

eu, georgia, josep borrell