Az volt az elképzelés, hogy a szankciókkal közelebb jutunk a háború végéhez, ám az elmúlt kilenc hónap megmutatta, hogy ez nem sikerült – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám

ezek az intézkedések „egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb” a lezáráshoz.

Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így

a szankciók politikája nem érte el a célját.

Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, jegyezte meg.

Sajnos kezdődik mindaz, amitől tartottunk. Az életbe lépő olajembargó már most megnehezíti Magyarország olajellátását, mondta hozzátéve, hogy szó sem lehet arról, hogy szankciókat kiterjesszék a gázra vagy az atomenergiára.

Hozzátette, a szankciókról szóló tárgyalásokban eddig mindig elértük a saját nemzeti céljainkat, így jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomag vitájában, ám „a nyomás folyamatos”, újabb csomagok várhatóak, ezért folyamatosan kell küzdeni érdekeink védelmében, ezért is kérte ki a magyar emberek véleményét nemzeti konzultáción a kormányzat e témáéban.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Unió (EU) közös hitelfelvétellel finanszírozza az ukrán állam működésének fenntartását; a magyar kormány álláspontja szerint a tagállamoknak kétoldalú megállapodások révén kellene támogatniuk ezt a célt.

Nem szeretnénk, hogyha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna

– fogalmazott a kormányfő.

Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit „nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják”, ráadásul nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is.

Ukrajna abba a helyzetbe került, hogy a háború miatt nem tudja saját magát működtetni. A támogatás szükségességét „elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok; ha nem lenne háború, ez a kiadás sem lenne” – mondta Orbán Viktor.

A globális minimumadóról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, az egy „munkahelygyilkos adóemelés”, ezért a kormány nem járul hozzá, hogy Magyarországon bevezessék.

A kormányfő hangsúlyozta: munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon, ha bevezetnék a globális minimumadót. Ezt nem engedhetjük meg magunknak – emelte ki, hozzátéve, hogy szerinte az adókérdés egyébként sem globális, hanem nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.

Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet, a választók éppen azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, hogy milyen adópolitikát ígérő kormányok kerülhetnek hatalomra – mondta.

Ha lemondanánk erről, akkor lemondanánk a magyar emberek azon jogáról is, hogy a magyar gazdaságpolitika egy lényeges elemét, az adópolitikát meghatározzák, ezért a globális minimum adót sem a munkahelyek szempontjából, sem a demokrácia szempontjából nem látjuk jó ötletnek, nem is járulunk hozzá, hogy Magyarországon bevezessék – közölte.

Az illegális migrációval kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy a helyzet egyre nehezebb, áldatlan állapotok uralkodnak a déli határon. Kiemelte, hogy az ott élők élete lassan elviselhetetlenné válik.

„Ezt a határterületet jobban védeni már nem tudjuk, a konfliktusokat szinte lehetetlen kezelni, ezért lejjebb kell tolni délen a határokat. A megoldás térképe, akcióterve rendelkezésre áll, a cél, hogy levonulhassunk Szerbia déli határához, és az ő irányításukkal, közösen védjük meg a biztonságunkat. Jó hír, hogy Kassán volt egy V4-es megbeszélés, ugyanis az átszivárgó migránsoktól a másik három V4-es ország is szenved, ezért felajánlották, hogy segítenek a terv végrehajtásában. A részletekről zajlanak a tárgyalások, és bár most minden a háborúról szó, történelmi léptékben a migráció a legnagyobb kihívás” – fogalmazott a beszélgetés végén Orbán Viktor.