Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának 175. évfordulóján mondott beszédet Kiskőrösön.

Ha egy idegen rátekint a 200 éve született Petőfi Sándor életére aligha hiszi el, amit lát – jelentette ki ünnepi beszédének elején Orbán Viktor, utalva a híres 19. századi költő, Petőfi Sándor életére. A miniszterelnök felidézte Petőfi életét, hogy a gyenge kisgyermekből hogyan lett nemzetközi hírű költő, aki kirobbantotta az 1848-as forradalmat és elhozta a szabadságot az országnak. Mint mondta, ” katonának állt a szabadságharcban, majd 26 évesen elesik az ellenállás alatt. Beteljesedik saját kívánsága: nem ágyban párnák közt, hanem a csatatéren éri a halál”.

„Egy villanás amelyet saját nemzete lélegzet-visszafojtva követ és csodál. Mi magyarok a külföldiekkel ellentétben semmiféle rejtélyt nem látunk itt. Magyar sors – mondjuk inkább. Közülünk való, aki fölénk emelkedik. Mi aligha tudnánk utána csinálni. Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiúnk. Nem kell kimondani: minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben is ott van minden magyar” – szögezte le Orbán Viktor.

„Szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését, és állítsátok helyre önérzetét: ez a magyar nemzet programja a következő 25 évre”

– idézte fel az akkori legfontosabb célkitűzéseket Orbán Viktor, aki megjegyezte, ez a jóslat végül be is teljesedett. „Magyarország tudományban és irodalomban is rengeteg tehetséget nevelt ki. Szabályoztuk a folyóinkat, vasútat építettünk” – sorolta a reformkor eredményeit a miniszterelnök. A kormányfő szerint a magyaroknak ez kevés volt, habár egy bécsi vagy berlini polgárnak elég is lett volna.

„Mi tudjuk, hogy mindezek felett kell állnia egy hivatásnak. Mi is lenne az a világraszóló tett, lelket felemelő küldetés, amiért érdemes volt felegyenesedni? Mit kezdjünk a visszanyert önbecsülésünkkel, megtöbbszörözött erőnkkel?”

– mondta Orbán, arra utalva, hogy ezt a kérdést tették fel maguknak a magyarok a reformkor után. Hozzátette, hogy ugyanígy várta a 19. század közepének Magyarországa, hogy merre szabjanak irányt a személyes sorsuknak, és ezzel együtt Magyarországnak is.

A magyar miniszterelnök úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre Petőfi Sándor adta meg a választ.

„Talpra magyar! Rabok legyünk vagy szabadok?”

– idézte fel a kormányfő Petőfi egyik leghíresebb versét, majd így folytatta: „Éljen a független és szabad Magyarország! Dicsőség a márciusi ifjaknak!”.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy annak, aki nem magyar, nehéz megértenie, hogy a magyarok 175 éve, március 15-én újra és újra elmesélik egymásnak e nap történetét. Más nemzetek talán felteszik a kérdést, hogy „hogy nem unják meg a magyarok?”. Orbán Viktor szerint

azért nem unják még, mert ez egy születésnap, a magyar szabadság születésének napja.

A magyar kormányfő szerint tisztelet jár azoknak a szülőknek is, akik világra hozták és felnevelték a jelentős magyar történelmi személyeket, mint például Petőfi Sándort. Megjegyezte hogy a magyarok a költészetben élik meg az érzelmeket.

„Bennünk magyarokban verssé és dallá érik a szerelem, az öröm és a bánat. Mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön, ahol sokszor nagyon is prózaian zajlik az élet”

– mutatott rá és hozzátette, hogy Petőfi is így élte az életét. „Csak 26 évet élt, és ebből is 5 adatott valódi alkotásra. Verset úgy írt, ahogy mi egyszerű halandók levegőt veszünk. Fordított, írt, szerkesztett. Csak öt év és Petőfi életműve mégis teljes” – fogalmazott. Mint mondta, Petőfi olyan világot teremtett magának, ami egyértelmű, egyenes, ahol a dolgok mögött nincs átmeneti szürke zóna. Ahogy fogalmazott:

„ha beérjük kevesebbel és hitványabbal, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk önmagunkhoz, hiszen mi nem akárkik, mi magyarok vagyunk. Magyarnak születni kötelességet jelent, méltónak lenni a fajtánkhoz. Petőfi ezt olvassa a fejünkre naponta: vagy rabság vagy szabadság, lehet választani”

– mondta a miniszterelnök, aki szerint a költő épp úgy, mint mindannyian, egy szabad Magyarország szabad és boldog polgára akart lenni. Orbán Viktor szerint

„a magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt 200 évben, ma is tart. Petőfi Sándor pedig ebben a menetben itt van velünk, ebben akkor is biztosak lehetünk, ha nem látjuk őt. Látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba – tette hozzá. Tartozunk neki. Ezért sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyar kezéből. Nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi”

– zárta beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A magyar kormányfő korábban levélben köszöntötte a határon túli magyar közösségeket a nemzeti ünnep alkalmából.

„Békére vágyunk, és a béke pártján állunk. Erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy elhallgassanak a fegyverek, mert ez az egyetlen út, amely ma garantálni tudja a magyar emberek biztonságát és boldogulását a Kárpát-medencében”

Orbán Viktor levelét úgy zárta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”