Bicskanyitogató az a kettősmérce, amit az Európai Bizottság tanúsít Lengyelország ügyében. A V4NA megkeresésére azt a választ küldték, hogy „nem kommentálnak egyedi eseteket”, ezt azonban számos korábbi eset cáfolja. Máskor nem volt ilyen szemérmes Brüsszel, amikor „egyedi esetekről” volt szó.

Levélben fordult a V4NA az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökéhez, valamint Vera Jourova értékekért és átláthatóságért felelős biztoshoz, a lengyelországi események után.

Mit ismert, a lengyel elnöki palotában kedden este letartóztatták Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, mindketten az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai. A politikusokat korábban szabadságvesztésre ítélték, de elnöki kegyelemben részesültek. A letartóztatásokra válaszul azonnal tiltakozók tömegei vonultak az utcákra, és a PiS képviselői feljelentést tettek, bűncselekményekkel vádolva Szymon Holownia szejmelnököt. Lengyelek, szakértők és politikusok

a jogállamiság ismételt sárba tiprásáról beszélnek, ami az elmúlt hetekben rendszeressé vált az országban, amióta Donald Tusk átvette a hatalmat.

Az elmúlt időszakban a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőinek leváltása, és a bírák fenyegetése, eltávolításukra tett kísérletek mind olyan intézkedések voltak, amelyek joggal váltották ki a jogállamiság és a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáért aggódó lengyelek haragját.

A V4NA ezért azt szerette volna megtudni az uniós intézmények vezetőitől, hogy

milyen lépéseket terveznek a jogállamiság nyilvánvaló megsértése miatt, a lengyel jogállamiság és az olyan egyetemes uniós értékek, mint a szólásszabadság megvédése érdekében.

Az Európai Bizottság válaszában azt közölte, hogy tisztában vannak a lengyelországi eseményekkel, és a képviselők – százezres tüntetést kiváltó – letartóztatásával, ami, mint fogalmaztak, egy „nemzeti ügy, amelyet a nemzeti hatóságok ellenőriznek”.

„Mint tudják, a Bizottság nem kommentálja az egyedi eseteket” – írta válaszában az Európai Bizottság jogállamisági kérdésekkel foglalkozó szóvivője.

Kérdés azonban, hogy mi számít „egyedi esetnek” a Bizottság szerint, hiszen számtalan esetben fogalmaztak meg kritikát, bírálatot a korábbi, jobboldali lengyel, vagy épp a magyar kormánnyal szemben, és sokszor fejezték ki véleményüket – amelyek akár komoly jogi következményekkel is járhattak – olyan kérdésekben, amelyekben a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek, vagyis az Európai Bizottság többször szólt már bele országok belügyeibe.

Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.

A belügyeket érintő nyilatkozatot tett a Bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke „szégyennek” nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a Bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.

Még kirívóbb, hogy Magyarország esetében a lengyelhez egészen hasonló „egyedi eseteket” kommentált az Európai Bizottság. Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét a Bizottság támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni.

Ennek fényében érdekes, hogy a mostani lengyelországi tüntetések egyik fő kiváltó okát a Bizottság „egyedi esetnek” aposztrofálja, és nem kommentálja.