A német kancellárral tárgyalt Berlinben Aleksandar Vučić. Olaf Scholz ígéretet tett, hogy személyesen segít abban, hogy felgyorsuljon a Nyugat-Balkán EU integrációja. Mint fogalmazott: ennek egyik alapja a Belgrád és Pristina közti viszony rendezése. Az éjszaka a német fővárosban találkozott, s tárgyalt Vučić és Albin Kurti koszovói kormányfő. Ők tavaly nyár óta nem álltak szóba egymással.

Berlin gyorsítaná a Nyugat-Balkán uniós integrációját

Olaf Scholz német kancellár Berlinbe hívta a szerb elnököt és a koszovói kormányfőt. Aleksandar Vučić és Albin Kurti kezében van a kulcs a térség stabilitásához, ha a két otthon kimagasló támogatást élvező politikus megegyezik valamiben, akkor az országaikban végrehajtható lesz. Tudja ezt jól Olaf Scholz is, aki amellett, hogy külön-külön is találkozott Szerbia és Koszovó első számú vezetőjével, az éjszaka azt is elérte, hogy Vučić és Kurti egy asztalhoz üljenek.

A délutáni találkozók Olaf Scholz, valamint a balkáni államok vezetői között a szokásos mederben zajlottak. A felszín alatt viszont ennél sokkal fontosabb téma volt Belgrád és Pristina viszonyának rendezése, amely a Brüsszeli Egyezmény 2013-as aláírása óta soha nem volt ilyen rossz. Most összejött a találkozó a szerb és az albán politikusok között. Ezen részt vett Miroslav Lajčak is, aki az Európai Unió különmegbízottja a párbeszédre. Habár a hivatalos álláspont szerint az EU vezeti, és felel a dialógusért, egyre inkább úgy tűnik Brüsszeltől Berlin veszi át az irányítást. Egyes elemzők szerint az egy helyben topogást nem nézik jó szemmel a németek.

Szerbia számára az uniós csatlakozás nem délibáb

A kancellár úgy tűnik azt a célt tűzte ki maga elé, hogy erősítse a német befolyást a Balkánon. A mostani találkozók is ebbe az irányba mutatnak.

„A Nyugat-Balkánnak az Európai Unióban van a helye, ez nem üres ígéret!”

– mondta a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Olaf Scholz, aki szerint kiemelten fontos a szerbek és a koszovóiak kiegyezése. Azt mondta, hogy a megállapodásból mindkét fél csak profitálhatna, főként az ott élő fiatalok, mert az stabilitást, befektetéseket és gazdagságot hoz a térségnek.

kép: Facebook

Ehhez azonban hosszú még az út, ugyanis nagyon különbözik Belgrád és Pristina álláspontja Koszovóról. Amíg az albánok és a nyugati világ nagy része független államként tekint a területre, Szerbia, Oroszország, Kína és mások – köztük az EU 5 tagja – nem ismerik el azt.

Szerbia ismerje el a független Koszovót!

Németország már évek óta azt hangoztatja, hogy a végső megállapodás része kell, hogy legyen az is, hogy Szerbia ismerje el a független Koszovót. Ezúttal a német kormány első embere nyíltan is kifejezte az elvárást, miután találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel.

„Az együttműködés csak a konkrét szerződéseken keresztül működhet, amelyet a két ország köt. Ennek több részletet is tartalmaznia kell, de természetesen ebbe bele kell, hogy tartozzon az is, amit Németország már régen megtett, ez pedig Koszovó függetlenségének elismerése.”

– mondta a német kancellár. Pár órával később viszont már nem fogalmazott ennyire egyértelműen. Az Aleksandar Vučićtyal való találkozót követően csak annyit mondott, hogy mindent magába foglaló szerződés szükséges a két fél között, amelyhez sok bátorság és eltökéltség szükséges. A szerb elnök ezután úgy reagált, hogy nem csak Szerbiának kellene gesztusokat tenni a végső megállapodásig.

„Hiszek abban, hogy lesz elegendő erőnk ahhoz, hogy valamiféle előrehaladás legyen a párbeszédben, még akkor is, ha ez nem lesz könnyű.” – mondta Vučić.

A német lapok beszámolói ezt a kijelentést úgy tolmácsolták, mint egyfajta közeledést a két fél között, de aki évek óta figyelemmel kíséri a dialógust tudhatja, hogy már többször elhangoztak efféle mondatok, aztán elég volt egy kis szikra, és máris megszakadtak a tárgyalások.

kép: Facebook

Habár elemzők azt várták, hogy a találkozón a német vezetés kritikával illeti majd Belgrádot, amiért az nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, ez mégsem történt meg. Sőt Olaf Scholz azt mondta, hogy Szerbia az európaiak oldalára állt azzal, hogy elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen.

Aleksandar Vučić és Albin Kurti este találkoztak

A német kancellárral való egyeztetések után Miroslav Lajčak társaságában ült egy asztalhoz a szerb elnök és a koszovói kormányfő. A beszélgetésről egy képet osztottak meg, de hivatalos sajtótájékoztató nem követte az eseményt.

Aleksandar Vučić a találkozó után bejelentette, hogy május 13-án folytatódik a párbeszéd Belgrád és Pristina között. A szerb államfő „különösen nehéznek” nevezte a Kurtival és Lajčakkal való esti találkozót, de megjegyezte, hogy figyelemre méltó a német álláspont, miszerint az eddig megkötött megállapodásokat be kell tartani – mondta az elnök. Belgrád számára problémát jelent, hogy Albin Kurti még csak nem is hajlandó a koszovói Szerb Községek Közösségéről beszélni, amelyet a Brüsszeli Egyezmény alapján már fel kellett volna, hogy állítson a pristinai vezetés. A szerb államfő szerint fontos fordulópont lehet az, hogy a németek kimondták: ami alá van írva, azt végre kell hajtani.

Aleksandar Vučić a Koszovóval kapcsolatos további célkitűzésekről, illetve az ország előtt álló egyéb kihívásokról részletesen is beszámol, amikor pénteken 18 órától televíziós beszédet mond, amelyben az Oroszország elleni esetleges szankciókról is elmondja véleményét.