Ősztől várhatóan emelkedni fog az áram ára Szerbiában. Az államfő szerint a drágulás mértékét igyekeznek 10 százalék alatt tartani, míg egyes szakértők úgy vélik, legalább 30 százalékos áremelés kellene. A drágulás biztosan áremelkedési hullámot indít el a balkáni országban. Gazdasági elemzők szerint főként az élelmiszeripar, azon belül is a hűtőházak szembesülnek majd a legnagyobb költségekkel.

Drágul, de mennyivel?

Hónapok óta hallani a politikai és szakmai véleményeket az áram árával kapcsolatban Szerbiában. Egyelőre azonban sem a drágulás mértéke, sem az új ár bevezetésének ideje nem tisztázott. A szakértők korábban 30 százalékot láttak szükségesnek, az energetikai miniszter ezt 20 százalékra csökkentette, végül az államfő úgy fogalmazott, igyekeznek 10 százalék alatt maradni.

Vagyis, bár a világpiaci viszonyok és a szerbiai ellátási rendszer állapota (kevés a szén és gond van egy erőművel) indokolná a nagyobb fokú áremelést, az államvezetés igyekszik elkerülni a drasztikus módosítást. Ami egyelőre biztos, hogy az ipari felhasználók számára a nyár végéig, vagyis augusztus 31-éig meghosszabbították a jelenlegi árjegyzéket, vagyis a 75 eurós összeget MWh-ként. A kormány ezzel az intézkedéssel is igyekezett elodázni a széles körű áremelkedést.

Drágulási hullám indulhat

Ha emelkedik az áram ára, minden más is megdrágul. Sasa Dogovic közgazdász szerint elsősorban azon ágazatok esetében kell jelentősebb mértékű emeléstől tartani, amelyek sok áramot fogyasztanak, és ahol a termékárak kialakításában nagyobb tételként szerepel a villamosenergia.

Ezek elsősorban az élelmiszeriparban jelentkeznek, főként a hűtőházaknál. Vagyis várhatóan drágább lesz a fagyasztott zöldség és gyümölcs, a húsok és a halak is. Emellett valószínűleg emelkedik majd a kenyér és a péksütemények ára is, ezek elkészítése ugyanis magas sütési hőfokot, vagyis sok energiát igényel.

kép: Pixabay

Dr Goran Petkovic egyetemi tanár is hasonló véleménynek adott hangot a nova.rs-nek nyilatkozva. Szerinte nem csak az élelmiszer, hanem az épületek hűtése és fűtése is komoly kihívás lesz. A áram drágulása közvetlen hatással van az infláció mértékére is – magyarázta Sasa Dogovic. A közgazdász szerint 10 százalékos áramáremelés 1 százalékos inflációs ugráshoz vezet. Szerbiában az éves infláció most 11,9 százalékos.

Régi ár, nagy fogyasztás

A balkáni országban jelenleg a 2021 februárjától érvényes árjegyzék van érvényben az áramra vonatkozóan, annak ellenére, hogy a világpiaci ár azóta lényegesen megnőtt. Az ár a lakosság esetében a felhasznált mennyiségtől függ: 350 kWh-ig a zöld, 351 és 1600 kWh között a kék, efölött a piros zónára megszabott árat kell fizetni. Az egységár természetesen zónánként egyre magasabb. A kéttarifás villanyórát használók éjszaka olcsóbb, napközben drágább áramot kapnak, míg az egytarifások esetében átlagot számolnak.

kép: Pixabay

Nem tudni még, sikerül-e kihúzni a telet megszorítások nélkül – nyilatkozta az államfő. Aleksandar Vucic azt mondta, az ország igyekszik ezt elkerülni, ugyanakkor tény, hogy óriási a fogyasztás. „Most még nyár van, mégis annyi áram fogy, mint télen, mert mindenki igyekszik lehűteni az otthonát, és ez érthető is.” – fogalmazott Vucic.