Az alacsony jövedelmű háztartásokat különösen súlyosan érinti az infláció. Azok közül, akik havonta 2500 eurónál kevesebbet keresnek, 26,1 százalékuk került egzisztenciális válságba. Az ennél többet kereső háztartások körében pedig minden tizedik.

Az élelmiszerárak emelkedése sok polgár létét fenyegeti Németországban. A legtöbben már majdnem felélték a tartalékaikat – derült ki a németországi Postbank reprezentatív felméréséből. Mintegy 2100 felnőtt állampolgárt kérdeztek meg arról, hogy az infláció hogyan hat a pénzügyeikre. A válaszadók 58,1 százaléka azt mondta, hogy kiadásaik jelentősen megnőttek. Közel 17 százalék pedig azt mondta, hogy a megnövekedett árak miatt alig tudja fizetni a megélhetési költségeit.

Az infláció különösen az élelmiszerárakban érezhető, februárban 21,8 százalékkal voltak drágábbak, mint az előző év azonos hónapjában.

A legkilátástalanabb helyzetben az alacsonyabb jövedelmű háztartások vannak jelenleg. Azok körében, akiknek a nettó jövedelme havi 2500 eurónál kevesebb, a felmérés szerint 26,1 százalékuk került egzisztenciális válságba. Az ennél többet kereső háztartások körében minden tizedik ember.

A Postbank vezető befektetési stratégája, Ulrich Stephan szerint többek között azért is aggasztók ezek a fejlemények, mert a brutális vásárlóerő-visszaesés nem csak gazdasági krízist okoz, hanem társadalmi feszültégeket is szíthat.

Az ilyen feszültségek veszélye azért is növekszik, mert a gazdasági helyzettel kapcsolatos pesszimizmus terjed. A felmérés szerint mindössze 11,6 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a jövőben javulni fog, és 51,6 százalékuk számol azzal, hogy az életszívonala a jövőben tovább romlik majd.

Németországban 1949 óta nem tapasztaltak akkora mértékű vásárlóerő-csökkenést, mint ebben az időszakban. A legtöbb munkavállaló esetében a bérek jelenleg nem tudják tartani a lépést a drágulás mértékével. Számos szakszervezet próbál inflációt követő béremelést kierőszakolni a munkaadóktól, például a közszférában vagy a postán.

A közelmúltban a postások is több napon keresztül sztrájkoltak, mert a munkáltató a több mint nyolcmilliárdos nyereség ellenére egyáltalán nem volt hajlandó kompenzálni a reálbércsökkenést. Akkor mintegy 15 000 munkavállaló vett részt a sztrájkban.

#DeutschePost AG: Wir rufen die Beschäftigten in allen Brief- u Paketzentren (Verteilzentren) bundesweit für Donnerstag, den 19.1., u Freitag, 20.1.23, ganztägig zum #Streik auf. In den folgenden Tagen werden weitere Streiks folgen. Details: https://t.co/yEu1c1oEgK pic.twitter.com/2EIDaqO0wK

— ver.di – Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft (@_verdi) January 19, 2023

A Deutsche Post 82 postaközpontot, 38 csomagközpontot és két nemzetközi postaközpontot üzemeltet Németországban, így a többnapos sztrájk miatt az sem volt ritka, hogy 1-2 hetet csúszott a csomagok és leveleket feladása és kézbesítése.