Orosz olajembargó: megkongatták a vészharangot Nyugat-Európában

Orosz olajembargó: megkongatták a vészharangot Nyugat-Európában

Üzemanyaghiányra és árrobbanásra számítanak német szakértők, miután vasárnap életbe lépett az orosz kőolaj szigorúbb embargója. Eközben fény derült arra is, hogy az Európai Unió hogyan próbál csendben ügyeskedni az orosz kőolajjal.

GAZDASÁG 2023. FEBRUÁR 8. 06:29

Vasárnap életbe lépett az orosz olajra vonatkozó uniós embargó legszigorúbb változata, amelybe már például a gázolaj, a fűtőolaj és a paraffin importtilalma is beleszámít. Vannak olyan nagyhatalmak Európában, amelyeket különösképp súlyosan érint az embargó életbe lépése. Ilyen például Németország, ahol a szakemberek most arra figyelmeztetnek hogy

“azzal a kihívással néz szembe, hogy évente mintegy négymillió tonna gázolajat kell helyettesíteni, amelyet korábban Oroszországból importáltak”.

Erről Christian Küchen, az ásványolaj-iparág egyik lobbiszövetségének vezetője beszélt a közmédiának. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi olajjelentését áttekintve látható, hogy az Európai Unió gazdaságai mennyire függnek az orosz gázolajszállításoktól. E jelentés szerint az EU decemberben naponta több mint 700 000 hordó gázolajat importált Oroszországból.

“Az uniós államoknak az olajembargóról szóló döntés után nyolc hónapjuk volt arra, hogy kevésbé függjenek az oroszországi szállításoktól. De nem tettek semmit”

– jelentette ki a sajtónak Carsten Fritsch, a Commerzbank árupiaci szakértője, aki szerint az olajembargó újabb szakasza meglehetősen mély nyomot hagyhat az európai piacon. Valójában az Oroszországból hiányzó ásványolajtermékeket február 5-től további importtal kell pótolni, például Ázsiából, az USA-ból vagy az arab térségből. Emiatt természetesen jelentősen meghosszabbodnak a szállítási útvonalak, amely – amellett hogy nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után – magával vonzza a szállítás árának emelkedését is. Ezzel egyidejűleg nőni fog a gázolajat és fűtőolajat Európába szállító tartályhajók iránti kereslet, ami szintén magasabb szállítási költségeket és a tartályhajók kapacitásának szűkösségét jelenti.

Vagyis, nem csak hogy hiány alakulhat ki a piacon, hanem a fogyasztók még jelentős áremelkedéssel is kénytelenek majd szembenézni

– figyelmeztetnek a szakemberek. Robert Rethfeld, a Wellenreiter-Invest piaci szakértője is érezhető reakciókra számít az olajembargó miatt, és rámutatott egy további problémára.

Az olajembargó nem is jöhetett volna rosszabbkor, hiszen március-április az az időszak, amikor kezdődik az úgynevezett “autós szezon”. Ezt az időszakot általában a forgalom erős növekedése kíséri, ami az olajárak emelkedésében tükröződik. E szezonális hatás miatt a gázolaj áremelkedése valószínűleg elkerülhetetlen lesz

– magyarázza Robert Rethfeld. Minden bizonnyal a közvetett hatásokat sem ússza meg Európa, ha a vállalatok növekvő szállítási és termelési költségeit a végfelhasználókra hárítják át, például a szupermarketekben.

Nemrég azonban fény derült arra, hogy Nyugat-Európa csak a közvélemény számára kampányol az orosz olaj ellen. A térség Észak-Amerikával együtt továbbra is erősen függ az orosz kőolajtól, azonban mivel a szankciók miatt ezeket a nyersanyagokat nem tudják közvetlenül megvásárolni Oroszországból, ezért közvetetten, Indiából vásárolják a finomított olajat.

A nyersolaj így továbbra is orosz eredetű marad, a finomított termékek megvásárlása pedig nem sérti a szankciókat, hiszen igaz, hogy orosz olajból készül az üzemanyag, de a nyersanyagot Indiában finomították. Így jogilag indiai üzemanyagot vásárol Nyugat-Európa.

A Bloomberg szerint India közel négy éve nem látott szintre növelte a New Yorkba irányuló benzin- és gázolajexportját, átlagosan napi 89 000 hordónyi üzemanyagot szállítanak le. Az Európába irányuló napi alacsony kéntartalmú gázolaj-áramlás januárban pedig 172 000 hordó volt.

Az eladott termék előállításához felhasznált nyersolaj tehát valószínűleg orosz volt, de ez láthatólag sem az amerikai, sem az európai tisztviselőket zavarta.

GAZDASÁG

Címkék:

eu, india, oil, russia, usa