Az összes ágazatra rátelepedett a pesszimizmus, amikor a 2023-as évről kérdezték a vállalatokat. Legtöbbjük szerint vagy stagnálás következik idén, vagy még a tavalyinál is rosszabb évre kell készülnie Németországnak.

2022 elején a vállalatok még optimisták voltak, a tartósan magas energiaárak és az anyagi problémák azonban hirtelen tönkretették a jó hangulatot – legalábbis ez derül ki a munkáltatókhoz közel álló Német Gazdasági Intézet (IW) felmérésből, amely 2500 vállalatot kérdezett meg a 2023-as várakozásokról. A kölni székhelyű intézet kutatása szerint

a németországi vállalatok 39 százaléka számít arra, hogy további visszaeséssel kell számolnia 2023-ban és az üzletmenet tovább romlik. A megkérdezettek 35 százaléka szerint az idei évben nem lesz jobb a helyzet, de legalább rosszabb sem, és csak 26 százalékuk reménykedik abban, hogy beindul az élet 2023-ban.

Különösen az építőiparban gondolják úgy, hogy tartani kell a recessziótól is, vagyis attól hogy a gazdaság két egymást követő negyedévben is visszaesik. Az építőiparban működő cégek több mint fele úgy véli, hogy idén tovább csökken az árbevétel, 2022 nyarán még ugyanerre a kérdésre csak mintegy harminc százalékuk válaszolt így. Ebben az ágazatban csak a vállalatok 15 százaléka számít növekedésre.

Az iparban is borús a hangulat. A pesszimista vállalatok aránya magas, 39 százalék, míg 28 százalékuk pozitívan tekint 2023-ra. A szolgáltatási ágazatban vegyes a kép. A kereskedelem meglehetősen gyenge évre számít, sőt, Stefan Genth a Német Kiskereskedelmi Szövetségtől azt mondja, hogy a kiskereskedők többsége nem számít az eladások fellendülésére. Ennél valamivel jobb a hangulat az IT és a média területeken, összességében a vállalatok pozitív (29 százalék) és negatív (32 százalék) várakozásai többé-kevésbé kiegyensúlyozottak.

Korábban még óriási szakadék volt az egyes régiók között Németországban a gazdasági kérdéseket illetően, ami 2022 nyarán kezdett el megváltozni. Akkor még az olyan régiókat, mint Rajna-vidék-Pfalz – amely a gyógyszeripari ágazat jó gazdasági helyzetéből profitálni tudtak – kevésbé érintette a helyzet. Ma már azonban más a helyzet. Különösen borúsak a kilátások Szászországban és Türingiában, ahol a vállalatok 46 százaléka számít rossz évre és mindössze 17 százaléka számít jó időszakra. Bajorországban tapasztalható a legjobb hangulat, de a pesszimisták aránya még ott is 33 százalékkal dominál a 27 százalékos optimizmussal szemben. Nincs egyetlen olyan régió sem, ahol pozitív várakozásokkal gondolnak az idei évre.

Michael Grömling, az IW gazdaságkutatója a felmérés kapcsán megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány idején egyes régiók még képesek voltak tompítani a válság hatásait strukturális adottságaik miatt, az energiaellátás azonban az egész országot érinti régiótól függetlenül, így ezek az adottságok már nem jelentenek akkora előnyt, mint a pandémia alatt.

„Ez nem jó hír az új évre. Németország új recesszió előtt áll”

– vélekedik Michael Grömling.