Újabb nyomásgyakorlás – csak akkor lesznek nyugati befektetések Szerbiában, ha az ország összehangolja a külpolitikáját Brüsszellel?

Újabb nyomásgyakorlás – csak akkor lesznek nyugati befektetések Szerbiában, ha az ország összehangolja a külpolitikáját Brüsszellel?

Elektromosautó-gyárat hozhat létre Szerbiában a Mercedes. Sajtóhírek szerint azonban a németeknek komoly feltételeik vannak: az egyik, hogy az ország engedélyezze a lítiumbányászatot Szerbiában, a másik, hogy Belgrád hangolja össze kül- és biztonsági politikáját az Európai Unióéval. Utóbbi a gyakorlatban az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését jelenti, amit Szerbia a háború kitörése óta igyekszik elkerülni.

GAZDASÁG NAGYVILÁG POLITIKA 2023. FEBRUÁR 27. 12:59

A Demostat portál cikke szerint már megkezdődtek a Mercedes szerbiai elektromosautó-gyára körüli egyeztetések a német óriásvállalat, a kormány, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az esetleges szerbiai lítiumbányászat kapcsán komoly érdekeltséget mutató Rio Tinto cég vezetői között. A beruházás értéke 2,5 milliárd euró lenne. Az autókba lítiumakkumulátor kerülne, melyhez az ércet a Rio Tinto termelné ki, vagyis a gépkocsigyár mellé lítiumbánya is épülne. A Demostat azt írja, a felek már közel járnak a végleges megállapodáshoz.

A gyár megnyitása óriási gazdasági előrelépést jelentene Szerbiának, ha ugyanis megjelenik a piacon egy Mercedes-méretű szereplő, az rendszerint pozitív üzenetet hordoz a többi külföldi cég felé is

– emlékeztet a portál.

A feltételek

Belgrád számára tehát rendkívül csábító lehet a német autógyár ajánlata, ugyanakkor a nyugat kemény feltételeket is szabott a beruházásért cserébe. Ezek egyike a szerbiai lítiumbányászat engedélyezése. A nyugat-szerbiai Jadar völgyében található lítiummezőt Európa egyik legjelentősebb lelőhelyeként tartják számon. A brit-ausztrál Rio Tinto cég 2021-ben jelentette be, hogy bányát nyitna a térségben, a kutatásokat is megkezdte. A projekt kapcsán azonban heves tiltakozás indult, a helyi lakosok mellé zöld aktivisták és ellenzéki politikusok csatlakoztak, akik a kitermelés kapcsán keletkező esetleges környezetvédelmi károk ellen emelték fel hangjukat. Végül a kormány, a tavalyi választások előtt, leállította a folyamatot. A Rio Tinto azonban nem mondott le a szerbiai lítiumról. Nemrégiben Jakob Stausholm, a cég vezérigazgatója azt mondta, a világnak és Szerbiának is szüksége van a projektre, ezért nem adják fel tervüket.

A másik feltétel politikai jellegű. A nyugati beruházásért cserébe ugyanis azt kérik Szerbiától, hogy hangolja össze kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unióéval, vagyis hogy hagyjon fel eddig képviselt álláspontjával, és vezessen be szankciókat Moszkvával szemben.

Belgrád a háború kitörése óta azt hangoztatja, hogy kiáll Ukrajna területi integritása mellett, de nem eszközöl büntetőintézkedéseket az oroszok ellen. Utóbbi elsősorban Szerbia polgárai szempontjából fontos, az ország ugyanis energetikailag nagyban függ Moszkvától. A szankciós politikából való kimaradás miatt az EU rendszeresen kritikával illeti Szerbiát, mindez pedig az integrációs folyamatra is rányomja bélyegét.

A Demostat emellett azt is felveti, hogy a Mercedes beruházása egyfajta „jutalomfalat” lehet Szerbiának, ha elfogadja a koszovói helyzet rendezésére vonatkozó európai tervet.

Ebben egyebek mellett az áll, hogy a felek elfogadják egymás szimbólumait, dokumentumait, nem akadályozzák a másik felvételét nemzetközi szervezetekbe. Arról korábban a szerb államfő is beszámolt, hogy a nyugati vezetők gyakorlatilag ultimátumot adtak Szerbiának, vagyis ha nem lesz együttműködő a terv megvalósításában, akkor az uniós csatlakozás mellett a nyugati beruházásoktól is búcsúzhat. Ellenkező esetben azonban gazdasági segítség és befektetések sora lesz a „jutalma”.

kép: Szerbia elnöke

A Mercedesszel és a Rio Tintoval való egyeztetés hírét lehozó szerbiai portál szerint komoly egyeztetésről van szó, mint írják, ha a szerződést megkötik, akkor a projekt meg is fog valósulni. Nem megerősített sajtóhírek szerint egyébként a dokumentumot már február végén aláírhatják, a közvéleményt pedig márciusban tájékoztathatják ennek részleteiről. A mostani felállás egyébként egybevág a kormány azon korábbi álláspontjával is, miszerint Szerbia csak akkor hagyja jóvá a lítium bányászását, ha azt nem nyersanyagként adják külföldre, hanem országon belül dolgozzák fel, és kész termékként, vagyis akkumulátorként vagy elektromos autóként viszik ki a piacra.

GAZDASÁG NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

lithium, mercedes, rio tinto, sanctions, serbia, vucic