Az országban, és elsősorban a fővárosban, az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az életszínvonal, egyre több családnak van kettő vagy több autója. A tömbházak is gombamód nőnek ki a földből, a parkolóhely így egyre nagyobb kincset jelent.

Lakásáron kelnek el a garázsok

A statisztikai adatok szerint az év első felében 8500 garázst értékesítettek az országban, ez 22 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

„Felrobbant az ingatlanpiac, a terepről szerzett információink szerint a garázsok és parkolóhelyek ára helyenként a garzonlakásokéval vetekszik” – nyilatkozta a szerb sajtónak az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő munkatársa.

Hozzátette, garázst birtokolni igazi luxus: megóvhatjuk saját autónkat, megkímélhetjük magunkat a parkolókereséstől, emellett ma már befektetésként is jól működik. Egy parkolóhelyet ugyanis nem kell sem berendezni, sem karbantartani, a bevétel pedig azonnali – szakértők szerint jóval előbb visszajön a befektetett összeg, mint a lakásnál.

A belgrádi építőmérnöki kar stúdiumvezetője szerint a gond az, hogy Szerbiában az új épületekhez rendszerint csak a minimális számú parkolóhelyet építik meg, ami lakásonként általában egy autóval számol. Azonban ha csak egy háztartás is túllépi ezt a korlátot, bedől a rendszer. Ez már nem csak a fővárosban, hanem a kisebb településeken is jellemző probléma.

A V4NA az egyik szabadkai tömbház lakóközösségi vezetőjétől megtudta, rendszeresek a veszekedések a parkolóhelyek miatt. Az érintett épület felhúzásakor is a bevett szokást alkalmazták: ahány lakás, annyi autó. Azzal azonban nem számoltak, hogy valakinek több járműve is lehet, vagy hogy a parkolókat elfoglalhatják a lakókhoz érkező vendégek vagy a kihívott szerelők, futárok.

A lakóközösség most azt tervezi, hogy zárható kapuval tartja távol az illetéktelen sofőröket, a több autóval rendelkező családok problémáját azonban továbbra sem tudják kiküszöbölni.

Venni is, bérelni is drága

A helyzet azonban egyértelműen a fővárosban a legsúlyosabb. Ott a garázsokért minimum tízezer eurót kérnek el, a jobb helyek pedig természetesen drágábbak. Az illetékes szerv adatai szerint a Savski venac városrészben található garázsok 90 százaléka több mint húszezer euróért cserélt gazdát, míg az óvárosi részben a harminchétezer eurót is elérte az egyik garázs ára. Az ország második legnagyobb városában, Újvidéken van olyan hely, ahol 37 080 euróba kerül egy garázs, amely 18 négyzetméteres és ráadásul nem a városközpontban található.

A bérlet is komoly költségekkel járhat: a főváros központjában havonta akár kétszáz eurót is elkérnek a használatért, míg a távolabbi negyedekben nyolcvan euró körül mozognak az árak. Ezek rendszerint 10-15 négyzetméternyi helyek, többnyire mélygarázsokban.

Fejlettebb tömegközlekedés és más hozzáállás kellene?

A szakértők több megoldást is látnak a problémára. Ezek között az első helyen szerepel a tömegközlekedés lényeges fejlesztése. Belgrádban például, annak ellenére, hogy a lakosság száma az agglomerációval együtt már lassan a kétmilliót súrolja, nincs metró, és maga a tömegközlekedés sem túl népszerű.

Egyes szakemberek emellett azt a nyugat-európai modellt is jónak látják, mely szerint bizonyos lakásokat csak úgy lehessen értékesíteni, hogy a vevő lemond az autóhasználatról, és erről kész szerződést is aláírni. Ha pedig úgy dönt, hogy autót vásárol, le kell mondania a lakásról.

A tapasztalatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy sem a szabályzás, sem a szokások nem fognak változni a balkáni országban. Így egyelőre marad a bosszankodás, és az egyre nagyobb bevétel azoknak, akiknek sikerült szert tenniük néhány négyzetméternyi parkolóhelyre.