Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás szerint egyre több svéd költözik a kertvárosba, mert a kistelepülések biztonságosabbak a nagyvárosoknál.

Egy hosszú jelentésben a Sydsvenskan hírportál nemrégiben feltárta a Svédországban egyre erősödő jelenséget, amely szerint a nem nyugati országokból származó migránsok adott területre való költözésével párhuzamosan az svéd népesség elköltözik. Ez a tendencia pedig jelenleg a svédországi Malmöben a legnyilvánvalóbb.

A város az utóbbi időben hírhedté vált a bűnözésről, illetve arról, hogy bizonyos területeken a migránsbandák vették át az irányítást, a rendőrség pedig elvesztette a kontrollt a település felett.

A nagyvárosnak folyamatosan nő a népessége, köszönhetően annak, hogy a Svédországba érkezett migránsok jó része itt telepedik le. A svédek száma ezzel párhuzamosan egyre inkább csökken, mert tömegével költöznek ki a környező, kisebb településekre, ahol biztonságosabban élhetnek.

Jó példa a jelenségre a Malmö közelében található Staffanstorp település, ahol néhány évtized leforgása alatt egy teljesen új városrészt kellett felépíteni a nagyvárosokból elköltöző svédek számára.

A családok mellett a fiatalok körében is egyre népszerűbbé válnak ezek a kisvárosok, sok helyen úgynevezett kollégiumvárosok létrehozására is szükség volt, ahol azok a tanulmányaikat végző fiatalok élhetnek, akik nem akarnak a belvárosban maradni.

Skane régió fejlesztési bizottságának elnöke, Anna Jahnke azonban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a hatóságok nem tesznek valamit, a régió városaiban fokozódni fog a szegregáció.

Anna Raman, a Svédországon belüli migrációs áramlásokat nyomon követő Regionális Fejlesztési Egység elemzésekkel foglalkozó vezetője szerint pedig a kis települések nem vállalják a társadalmi felelősséget, amikor egyoldalúan magukhoz vonzzák a gazdag svédeket, és a nagyvárosokban hagyják a hátrányos helyzetű migránsokat. Raman úgy véli, hogy „ezek az önkormányzatok kizárják azt a népességcsoportot, amely a leginkább növekszik Svédországban.