Az Egyesült Államok és az Európai Unió akkora nyomás alá helyezte a grúz kormányt, hogy kénytelen volt visszavonni azt a törvényjavaslatot, ami 1938 óta él a tengerentúlon.

Josep Borrell uniós külügyi főbiztos és az Egyesült Államok külügyi tárcájának erőszakos nyomásgyakorlása célt ért: a grúz kormány visszavonta az úgynevezett “ügynöktörvény” tervezetét. Ez előírta volna, hogy például azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a tevékenységükhöz szükséges források több mint 20 százalékát külföldről kapják, úgynevezett “külföldi ügynökként” kell regisztráltatniuk magukat.

Ami borús nap a grúz demokráciában, az a legdemokratikusabb jogszabály Amerikában

Az Egyesült Államok grúziai nagykövetsége is beállt azon nyugati hatalmak sorába, akik túlterjeszkedve a hatalmukon erőszakkal akarták elérni, hogy Grúziában ne vezessék be a törvényt. Többek között az Egyesült Államok grúziai nagykövetsége és az amerikai külügyminisztérium is nyíltan kritizálta a javaslatot, mondván hogy az első olvasat parlamenti elfogadása “borús nap” a grúziai demokrácia számára. A nagykövetség szerint “ha a tbiliszi kormány ragaszkodik a tervhez, az rontja a kapcsolatokat “stratégiai partnereivel”.

Derek Chollet, az amerikai külügy munkatársa is bírálta a grúziai törvényjavaslatot.

Spoke with Georgia’s Prime Minister @GharibashviliGe on protests and draft foreign agents laws, which are against people of 🇬🇪’s desire for European integration and democratic development. We call on the government to protect peaceful assembly and protestors to protest peacefully

— Derek Chollet (@CounselorDOS) March 9, 2023

Az USA amerikai nagykövetségen a jelek szerint vagy elfelejtették, hogy az Egyesült Államokban 1938 óta él ilyen törvény, vagy egyszerűen már csak a látszatra sem adnak, és a legfelsőbb fokra emelték a kettős mércét.

A V4NA ezért levélben kereste meg a nagykövetséget. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta létezik hasonló törvény? De azt is megkérdeztük, hogy az Egyesült Államok “ügynöktörvénye” mitől lesz demokratikus, ha az alapok megegyeznek a grúz kormány javaslatával? Végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a grúziai javaslattal egyúttal az amerikai jogszabályt is kritizálták?

De nem csak az Egyesült Államok avatkozott bele – sokadszor – egy másik ország belpolitikájába. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főbiztosa is a demokrácia aláásását látta a grúziai ügynöktörvény javaslatában, még attól sem vonakodott, hogy Grúzia uniós csatlakozásának megakadályozásával fenyegetőzzön burkoltan. Amikor pedig a V4NA megkérdezte tőle, hogy tisztában van-e azzal, hogy egyúttal az a stratégiai partner USA törvénykezését is kritizálta, a főbiztos irodája azt válaszolta hogy ők csak Grúziára tettek kijelentést. Vagyis, úgy vélik hogy ami Grúziában rossz, az a tengerentúlon még lehet demokratikus. A V4NA erről ebben és ebben a cikkben számolt be.