Magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a jelenlévőknek évértékelő beszédében, szombaton, a budapesti Várkert Bazárban.

Emberemlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal

A kormányfő beszédének kezdetén felidézte az ellenzék kommunikációjának egyes példáit, mely szerint a Fidesz szavazóit, akár a gombákat, sötétben tartják és trágyával etetik; a magyar falusiak pedig „reggel 10-kor már részegek”, tudatlanok és agymosottak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ez lehetséges, hogy egy új politikai stratégia, s ha így van, akkor „világszabadalom”.

„Vérig sérteni az embereket, gúnyolódni a fogyatékkal élőkön, belegyalogolni a vidékiekbe, fenyegetni a nyugdíjasokat és lenézni a nőket” – sorolta a Fidesz elnöke, aki szerint emberemlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal, „az ember nem hisz a fülének”.

Orbán szerint az idézett baloldal, „bár olyan, amilyen”, „benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban” – utalt a magyar nemzeti fohász egyik gondolatára. Ám ez „odaát” még kínosabb – utalt más baloldali politikusokra: Horn Gyula forog a sírjában, Medgyessy Péter nem győz félrenézni, az SZDSZ-esek zavartan bámulják a cipőjük orrát. Mindez, úgy látja, csak Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont nem zavarja, akik „az ország nyakára hozták ezt az egész showműsort” annak érdekében, hogy ne látszódjék: valójában visszatérésre készülnek.

Magyarország legkorruptabb kormányának szakértői egy gombaszakértővel – ez a baloldal ajánlata az ország számára

– szögezte le Orbán Viktor. Erről szól az áprilisi országgyűlési választás – folytatta, hangsúlyozva, hogy Gyurcsány Ferenc pénteken be is jelentette: készen állnak a visszatérésre. Ha pedig Gyurcsány Ferenc visszatér, „vissza is visz bennünket oda, ahol már jártunk és ahová egy porcikánk se kívánkozik” – mondta Orbán Viktor.

A baloldal kihasználta a világjárványt

Nem csak a vírus, de a baloldal is rátámadt Magyarországra a kormány megbuktatásának reményében – mondta a miniszterelnök. Felidézte: amikor a járvány miatt „zárni kellett, nyitást követeltek; amikor nyitni kellett, akkor zárást” Diktatúrát harsogtak, lejárató akciókat szerveztek külföldön, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek – sorolta, súlyos felelőtlenségnek nevezve mindezeket. Kiemelte: halálos világjárvány idején családok millióinak félelmét kormánybuktatásra kihasználni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet. Mint elmondta, az egyik ítéletre április 3-án, a másikra pedig „a Jóisten rendelése szerint” kerül sor.

Felidézte, hogy Magyarország cselekvőképessége „egy pillanatig sem forgott veszélyben” a koronavírus-járvány alatt, a kormány egységes és higgadt maradt, az új alkotmányos államvezetési rend jól vizsgázott. Arról is beszélt, hogy míg Európában egymás után estek el a kormányok, estek szét a koalíciók, a szabályok követhetetlenül változtak és tüntetők ezreit karhatalommal fékezték meg, addig Magyarországon sikerült megőrizni, megerősíteni a közbizalmat, „mert az emberek többsége szerint Magyarország jól védekezett”.

Az elmúlt „két nehéz évre” visszatekintve Orbán Viktor köszönetet mondott az orvosoknak, az ápolóknak, a mentősöknek, az Operatív Törzsnek, illetve kiemelte Áder János köztársasági elnök és felesége munkáját a járvány miatt árván maradt gyerekek megsegítésével kapcsolatban. Beszélt arról is, hogy sikerült rendbetenni az orvosi béreket, felszámolták a hálapénzt, elválasztották a magánellátást az államitól „egy világjárvány kellős közepén”. Ma már Magyarországon gyártják mindazt, amire újabb járvány esetén szükség lehet: maszkot, lélegeztetőgépet, gyógyászati segédeszközöket, de a „legnagyobb falat” a Debrecenben épülő vakcinagyár, ami az év végére üzembe is állhat – sorolta.

A népvándorlások kora mellett eljött a járványok kora a világban

– mondta a miniszterelnök, felhívva a figyelmet arra, hogy Európában elsőként Magyarországon alakult meg az Operatív Törzs, az ország az elsők között szerzett be a vakcinát és oltotta be a lakosság több mint felét, és indította újra a gazdaságot.

Új gazdaság épült

Új gazdaságot épített, segély helyett munkát adott a kormány, a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien – tért át az elmúlt évtized gazdasági teljesítményére a miniszterelnök. Exportra támaszkodó gazdaságot épült fel, amely 2021-ben rekordokat döntött (Magyarország exportteljesítménye 119 milliárd euróra nőtt); az energia-, a bank- és a médiaszektorban 50 százalék alá vitték a külföldi tulajdont – számolt be évértékelőjében a kormányfő. Úgy folytatta: szerte a világon jelen vannak a magyar cégek, a MOL és az OTP terjeszkedik, az MVM Csehországban 1,6 millió embert lát el energiával.

A családok támogatását nevezte Orbán Viktor a gazdaság legnagyobb teljesítményének. Kiemelte a fiatalok szja-mentességét, a családok adóvisszatérítését és annak a 13. havi nyugdíjnak a visszaépítését, „amit a baloldal elvett”. „A történelmi bűnt jóvátettük” – utalt a nyugdíjak emelésére. Felidézte: a járvány ellenére a minimálbér 2022-ben 20 százalékkal nő, a munkát terhelő adók pedig 4 százalékkal csökkennek.

Magyarország a válság alatt a saját útját járta, „kanyarban is bátran előzött”, és nem ment Brüsszel után.

A baloldal azonban – idézte fel – ebben nem támogatta a kormányzati törekvéseket. Nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezés alapjául szolgáló törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbéremelést, a családi adóvisszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket sem. Emlékeztetett: a baloldali Gyurcsány- és Bajnai-kormány ugyanakkor megszüntette a családtámogatásokat, kétszeresére emelte az áram és háromszorosára a gáz árát, adókat emelt és elvette a 13. havi nyugdíjat.

Orbán Viktor bejelentette: további három hónappal meghosszabbítják a benzinárstopot. Mint közölte, az üzemanyag ára Magyarországon ma az ötödik legalacsonyabb Európában. „Ma 480 forintot fizetünk, árstop nélkül jóval 500 forint felett járnánk – fogalmazott”. Felidézte, hogy az infláció miatt a kormány bevezette „a négy stop politikáját”: az üzemanyagárstopot, a rezsistopot, a kamatstopot és az élelmiszerárstopot.

A háborút el kell kerülni

El kell kerülni az ukrán–orosz háborút, és ezt nem csak a humánum, de a magyar érdek is mondatja velünk – szögezte le a magyar kormányfő, aki szerint százezres, vagy akár milliós számban is érkeznének menekültek Ukrajna felől, ami „alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét”. Mi a békéért dolgozunk – jelentette ki, kitérve arra is: a kijelölt állami szervek ennek ellenére megkezdték a felkészülést, „háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel, akciótervvel”. Leszögezte azt is: Ukrajna függetlensége és életképessége – lévén, Oroszország és Magyarország között helyezkedik el – közvetlen magyar érdek.

Magyarország nem tudja megváltoztatni az Európai Unió külpolitikai irányvonalát, ezért egy magyar modellt alkalmazunk – mondta a miniszterelnök –, Magyarország NATO- és EU-tagként együttműködik Oroszországgal, kiegyensúlyozott politikai viszonyt, gazdasági kapcsolatokat ápolva.

Úgy fogalmazott, hogy a háború elkerülése érdekében „békemisszióra” vállalkozott Moszkvában, amikor Vlagyimir Putyinnal találkozott, mondván: utat kell törni a tárgyalásoknak. Igaz, hogy Magyarországnak nincs atommeghajtású jégtörő hajója, de csákánya „azért van”, és egy repedés néha „elég ahhoz, hogy felszínre törjön a józan ész” – fogalmazott. Arról is beszélt:

az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag; Magyarország pedig sosem titkolta, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának tartja.

Orbán Viktor szólt arról is: Magyarországot instabil régiók veszik körül, ide sorolta a Nyugat-Balkánt, ahol szerinte jelen vannak a „nagyfiúk”, az Egyesült Államok, az EU, Oroszország és Törökország. A Balkán „megnyugtatása” szerinte egyszerűen végbemehet: EU-tagság, kiegyezés Szerbiával és uniós Marshall-terv, de sajnos nem ez történik. Kijelentette ugyanakkor: se Berlin, se Brüsszel „nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülünk sem. Nem fogadunk el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel” – szögezte le.

Brüsszel a fekvőrendőr a rezsicsökkentésben

A rezsiárak csökkentésének tekintetében Brüsszelt fekvőrendőrhöz hasonlította a magyar miniszterelnök. Mint elmondta, Brüsszel liberalizálta az energiapiacot és így kiszolgáltatta a kontinenst a spekulánsoknak. Az inflációért részben az energiaárak elszabadulása a felelős – figyelmeztetett, és noha a magas árak még „évekig velünk maradnak”, Brüsszelben mégis „malomkövet akarnak” az emberek nyakába akasztani. Ezt úgy összegezte a miniszterelnök:

„abszurd”, hogy a tagállamoknak a magas árak ellen kell küzdeniük, közben pedig Brüsszel még is adót kivetne rájuk.

„A magyar védvonalak csak addig állnak, amíg mi vagyunk kormányon”

A migrációs helyzettel kapcsolatban a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy több százezren próbálnak Magyarországra érkezni erőszakkal. A határokat a magyar kormány lezárta, de „a migránsok nem látták be, hogy nem érdemes próbálkozni”. Orbán Viktor kiemelte, hogy az ország 600 milliárd forintot költött a határ védelmére.

A határvédelem – mondta – folyamatos munkát igényel, de hátrafelé is figyelni kell, „mert a 30 ezüstért mindenre kapható júdások” Brüsszelben gyülekeznek: Soros György és a „globális tőke farkasai” – fogalmazott. „A magyar védvonalak csak addig állnak, amíg mi vagyunk kormányon” – hangoztatta Orbán Viktor, felidézve, hogy az ellenzék képviselői azt akarják, hogy „akik ideérkeznek, azok érezzék jól magukat”.

Ha Gyurcsányék beengedik a migránsokat, azt többé „nem lehet visszacsinálni”, „lesz itt olyan nyílt társadalom, hogy az unokáink is nyögni fogják” – szögezte le.

Nem akarjuk, hogy Európa védelméről Oroszországban és Amerikában döntsenek, ezért Magyarország támogatja, hogy európai katonai képességeket és közös véderőket alakítsanak ki. „Modern magyar hadsereget és hozzá tartozó hadiipart építünk” – folytatta, hangsúlyozva: szükség van saját nemzeti hadseregre, „mert egyetlen szövetségesünk sem fogja a bőrét vásárra vinni Magyarországért a magyarok helyett”.