Pár hónap múlva az uniós szankciók miatt Szerbia nem jut majd orosz kőolajhoz. A balkáni országnak ezért alternatívát kell keresnie. A szerb elnök nehéz télre figyelmeztet.

Tomislav Mićović: A szankció az oroszokat nem fogja károsan érinteni. Az orosz kőolaj nem tűnik el, csak új vevőket keres magának

Lassan egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Unió embargót vezetett be az orosz kőolajra. Az EU hatodik szankciós csomagja egyebek mellett megtiltja a nyers kőolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba. Átmeneti kivételt kaptak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azok az uniós tagállamok, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Ilyen országok Magyarország, Szlovákia és Csehország, de Bulgária és Horvátország is időt kapott az átállásra. Szerbia viszont – amely még nem is tagja az Uniónak – pár hónap múlva orosz kőolaj nélkül maradhat.

kép: NIS.rs

Tomislav Mićović, a szerbiai kőolajipari vállalatok szervezetének főtitkára a közmédiának nyilatkozva elmondta: ez a szankció az oroszokat nem fogja károsan érinteni. Az orosz kőolaj nem tűnik el, csak új vevőket keres magának. Mint mondja, a háborút megelőzően leginkább csővezetéken keresztül szállították az orosz kőolajat, az utóbbi időben pedig egyre többet visznek tankerhajókon. Az embargó oda vezetett, hogy a környezetvédelem a háttérbe szorult. A szakértő kiemelte: a környezetszennyezésről ma már senki nem beszél, a zöldenergia drága, sőt kijelenthető, hogy a mostani helyzetben az teljesen kikerült a közbeszédből.

kép: Pixabay

December ötödikétől kezdődően szűnik meg az orosz kőolaj szállítása Európába, így ettől a dátumtól lehetetlen lesz az is, hogy a horvátországi Krk szigetétől induló csővezetéken keresztül eljusson a nyersanyag Szerbiába.

„Problémát jelent majd a kőolajból előállított olajszármazékok importja is, amely Magyarországról érkezik Szerbiába. Ha ezeket a származékokat orosz olajból állítják elő, akkor december 5-e után azokat sem lesz lehetőség behozni”

– magyarázta Mićović.

Európa a kőolajfogyasztásának 30 százalékát az oroszoktól vásárolja

A térség államai jórészt az orosz kőolajra támaszkodtak eddig és Brüsszel döntése nem sok lehetőséget hagyott a számukra. Mint a szakértő mondja, a Közel-Kelet országai jelenthetnek valamiféle megoldást, a tőlük beszerzett kőolaj mennyiségét kellene növelni. Erre jó példa az Amerikai Egyesült Államok, amely már az Irán elleni szankciók lazításán gondolkodik, hogy csökkenjen az orosz kőolajtól való függőség.

kép: NIS.rs

„Hatalmas mennyiségű kőolaj van Iránban és Venezuelában, de azokat a szankciók miatt nem tudja felhasználni a Nyugat. Az Amerikai Egyesült Államokban rengeteg üzemanyagot használnak el az emberek, de az USA az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő ország, így biztosítani tudja a saját szükségleteit. Európára viszont ez az állítás már nem igaz. A kontinens országainak a teljes fogyasztásuk 30 százalékára kell megoldást találniuk. Ekkora mennyiség érkezett ugyanis eddig Oroszországból”

– nyilatkozta a főtitkár.

Szerbia a szükséges kőolaját főként Irakból, Kazahsztánból és Oroszországból szerzi be. Az orosz kőolaj egy csővezetéken keresztül érkezik a horvátországi Krk szigetéről. Mivel a vezeték az Európai Unió területén halad át, így ezt a tranzitot a jövőben megszüntetik. Emiatt távolabbról és drágábban jöhet majd az orosz kőolajat helyettesítő nyersanyag.

„Most mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy a kőolaj drága lesz. Egyes államok jelentősen csökkentették a jövedéki adót vagy az áfát. Mindenkinek változtatnia kell az olaj adóztatásának módján”

– mondta az RTS-nek Mićović.

Folyamatosan nő a benzin és a gázolaj ára

Egész Európát érintik az elszabaduló üzemanyagárak. Amíg a magyar kormány 480 forintban, azaz 1 euró 19 centben rögzítette a benzin és a gázolaj árát, addig a Balkán-félsziget több országában is korlátozták a kiskereskedelmi árakat, de ott hetente vagy kéthetente korrigálnak rajta. Szerbiában például minden pénteken igazítanak a világpiaci árakkal összhangban. Így a jelenlegi helyzetben ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden pénteken drágul az üzemanyag. A legutóbbi kiigazítás szerint 3 dinárral, azaz 2 eurócenttel ment fel a kiskereskedelmi áruk. 1 liter benzinért az országban 201 dinárt, vagyis 1 euró 71 centet kell fizetni, a gázolajért pedig 212 dinárt, azaz 1 euró 81 centet.

kép: Szerb Kormány

Vučić: alternatívát keresünk az orosz kőolaj helyettesítésére

Az ukrajnai háború előrehaladásával a világ helyzete egyre bonyolultabbá válik – mondta az emberekhez intézett beszédében a szerb elnök a hétvégén. Aleksandar Vučić kiemelte: az orosz erők támadásai felszálló ágban vannak, és támadásuk lendülete egyre erősödik. A háború elhúzódása nehéz gazdasági helyzetbe hozza Európát és Szerbiát.

„A harmadik és a negyedik negyedév kritikus lesz számunkra. A válság olyan nagy az energia, az élelmiszerek és az árak terén, hogy nem könnyű kikerülni belőle”

– mondta Vučić.

Mint fogalmazott, ha ma meg is szűnik az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók még sokáig megmaradnak, és így ezek a problémák is. A szerb elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a régióban még mindig Szerbiában az egyik legolcsóbb az üzemanyag.

„A Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) nagy teher hárul. A NIS 100 százalékos kapacitással dolgozik. Nagy problémát jelent a számunkra, hogy alternatív megoldást kell keresnünk az orosz kőolaj helyett. Mi csak az Adriai-kőolajvezetéken keresztül tudunk nyersanyaghoz jutni, azon keresztül jöhet majd az iraki kőolaj is, de probléma, hogy jelenleg már olyan hangokat is hallani, hogy egyes nyersanyag előállítók nem hajlandók olyan cégeknek kőolajat eladni, amelyek többségi tulajdonában az oroszok vannak, a NIS-ben pedig ez a helyzet”

– emelte ki a szerb elnök.

Aleksandar Vučić beszédében hozzátette: a háború miatt a tranzitárak is egyre magasabbak. Éppen ezért Belgrádnak egyre több pénzt kell erre elköltenie. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségi tulajdonosa egyébként az orosz Gazprom, amely a cég 56 százalékát birtokolja. A szerb állam részesedése csaknem 30 százalék, a kisrészvényeseké pedig további 14.

kép: NIS.rs

Szerbia korábban szükségleteinek 16 százalékát fedezte Oroszországból. A Gazdasági Kamara erre vonatkozó 2021-es kimutatása szerint a kőolaj 47 százaléka Irakból érkezett, 23 százalékban saját forrásokból, 11 százalékban Kazahsztánból, és 3 százalékban Norvégiából. Tény azonban, hogy az orosz mennyiség az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt, mivel az oroszok jó áron adták a fekete aranyat. Májusban például 60 százalékra ugrott az arány.

Persze a Krk szigetéről induló Janaf kőolajvezeték a jövőben is működhet, csak az orosz helyett más forrásból származó olajat kell szállítania. Minden más forrás azonban drágább – az Irakból jövő import például legalább 31 dollárral kerülne többe hordónként. Aleksandar Vučić szerb államfő korábban azt mondta, az uniós szankciók máris 600 millió dolláros veszteséget jelentenek az országnak, amit a lakosok pénztárcája bán. Ha ugyanis drágul a kőolaj, emelkedni fog a kőolajszármazékok ára, vagyis drágább lesz az üzemanyag.