Élénken élnek a szerbiaiak emlékeiben a NATO bombázások

Élénken élnek a szerbiaiak emlékeiben a NATO bombázások

Több mint két évtized telt el azóta, hogy a NATO bombázta Jugoszláviát. Az ország azóta széthullott, Montenegró és Szerbia különvált, Koszovó pedig egyoldalúan kiáltotta ki a függetlenségét. Az emberek azonban nem felednek, a mai napig arra keresik a választ, miért kellett az ártatlan áldozatoknak meghalniuk.

NAGYVILÁG POLITIKA 2023. MÁJUS 5. 12:53

24 évvel ezelőtt 60 ember halt meg, amikor a Nis Express autóbuszát találták el a Jugoszlávia elleni légicsapások alkalmával a NATO bombái a Podujevo melletti Luzsan hídon. Az áldozatok között voltak Marija és Nikola Petrovics középiskolások is. Gracsanicában rájuk emlékeztek a napokban.

Az akkor 17 éves Nikola és a 15 éves Marija szülei a mai napig nem tudják feldolgozni a történéseket. A megemlékezést követően az édesapa, Dragisa úgy nyilatkozott: minden évben meglátogatják a sírjukat, hogy tudják, nincsenek egyedül, mindezt addig teszik amíg van erejük hozzá.

“Ezt tették velük a gazemberek, a gyilkosok, nem tudom, mit érez az, aki a hidat és az utasokkal teli buszt lelőtte, aki nem csak nekem, hanem mindenkinek fájdalmat okozott” – tette fel a kérdést a gyászoló szülő.


A buszt egy NATO-repülőgép rakétája vágta ketté, miközben az átkelt a luzsani hídon. A támadások második hullámában, mintegy 50 perccel később egy mentőautó is megrongálódott, a mentőszolgálat egyik orvosa pedig súlyosan megsérült. Senkit nem vontak felelősségre ezért a támadásért és a több tucat ember megöléséért.

A nisi utasszállító társaság autóbusza 1999. május elsején indult a Közép-szerbiai városból Pristina felé Podujevon keresztül. Ez a járat azonban soha nem ért célba. A NATO légicsapásainak 39. napján 13 órakor találat érte a buszt.

A gyerekek édesanyja az Euronews portálnak nyilatkozva elmondta, attól tart, hogy feledésbe merülnek az áldozatok. Hogy ez ne így legyen, mindent megtesznek, hogy minél többen tudomást szerezzenek az akkori történésekről.

„Amíg élünk, s amíg van erőnk hozzá, gondozni fogjuk a sírjukat. Attól félünk viszont, hogy ki fogja ezt megtenni, ha mi már nem leszünk. Azt szeretnénk csupán, hogy a gyermekeinket ne felejtsék el. Tudjuk, hogy sok-sok gyerek eset áldozatul Szerbia-szerte, de mindenki a saját sírja mellett áll” – mondta Zorica Petrovics.

Éppen azért, hogy emlékük megmaradjon az utókornak Marija és Nikola barátai is tettek. Tavaly egy emléktáblát állítottak a helyi Miluin király Általános Iskola udvarában. Gracsanicában emellett két egymás mellett lévő utcát is elneveztek az elhunyt fiatalokról.

Az 1999-es NATO bombázások áldozatai között sok ártatlan személy volt Szerbiában. Így voltak televíziós munkatársak, fodrászok és sok más civil is.

kép: V4NA

 

A légicsapások 78 napon át tartottak, s az emberéletek mellett súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra, a gazdasági épületek, a gyárak, egészségügyi intézmények, de romboltak hidakat és katonai létesítményeket is.

A NATO támadásainak azonban hosszú távú következményei is voltak és vannak. Mint arról a V4NA korábban beszámolt többezer olyan szerbiai lakos van, aki azt állítja, hogy a NATO bombái miatt lett rákos, ők be is perelnék a szövetséget. A közülük többeket képviselő Szrgyan Alekszics ügyvéd elmondta, a belgrádi Felső Bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést követelnek az emberek. A NATO fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget kellene, hogy fizessen nekik.

„A NATO-t daganatos megbetegedésben szenvedő polgárok, illetve a bombázásoknál használt szegényített urán hatása miatt elhunytak családtagjai perelték be. Ezek az emberek közvetlenül ki voltak téve az 1999-es szerbiai NATO-bombázás során használt szegényített urán hatásának” – mondta.

A szegényített urán veszélyeire hívta fel a figyelmet korábban a szerb egészségügyi miniszter is. Danica Grujicsics azt mondta, a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások alkalmával nukleáris és vegyi háború zajlott. Kiemelte: a bombázást követően jelentősen nőtt a daganatos megbetegedések száma, a betegségek egyre agresszívabbak lettek.

Szerbiában a NATO-bombázásokat követően hét évvel állapították meg, hogy nőtt a leukémiás és limfómás betegek száma, majd 10-15 évvel később a daganatok számában és agresszivitásában vált észlelhetővé jelentős mértékű emelkedés – idézte fel a miniszter, aki szerint jelenleg sokkal jobbak a gyógyítás feltételei az országban mint néhány évtizeddel korábban, több a felszerelés és a gyógyszer is, ugyanakkor Szerbia továbbra is a listavezetők között van a rákos megbetegedések és elhalálozások számát tekintve Európában.

A miniszter hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a nemzetközi közösség is kivizsgálnia, pontosan mi történt, s az akkori események milyen következményekkel jártak az emberek egészségére.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

bomb, NATO, serbia, uran, yugoslavia