Brüsszelt áthatja a korrupció
Hiába papolnak Brüsszelben az átláthatóságról, a brüsszeli korrupciós botrány újabb és újabb fejezetei, és a korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy Brüsszelt teljesen áthatja a korrupció.
Bizonyos feltételek mellett kiengedték a házi őrizetből Andrea Cozzolino olasz európai parlamenti képviselőt, a brüsszeli korrupciós botrány egyik gyanúsítottját. Ez volt az ügy új vezető bírójának első jelentős döntése.
A szocialista EP-képviselő a brüsszeli korrupciós botrány egyik fő gyanúsítottja, akit korrupció, bűnszervezetben való részvétel és pénzmosás vádjával vettek őrizetbe. A belga ügyészek azt vizsgálják, hogy elfogadott-e kenőpénzt Marokkótól, de ő tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. A vádak szerint készpénzért cserébe Marokkó ellen hozott határozatokat akadályozott meg.
Cozzolinót azzal a feltétellel engedték ki a házi őrizetből, hogy minden utazásról egy héttel előre értesítenie kell a hatóságokat, és nem léphet kapcsolatba más gyanúsítottakkal − mondta ügyvédje, Vincenzo Domenico Ferraro a Politico hírportálnak.
Cozzolino szabadon bocsátása volt Aurélie Dejaiffe belga bírónő első jelentős döntése, miután átvette az brüsszeli korrupciós botrány vizsgálatát. Elődje, Michel Claise hétfőn lépett vissza az ügy vezetésétől, mivel összeférhetetlenség gyanúja merült fel ellene.
A bíró szakmai és magánélete elválasztására hivatkozott, elfogultsággal vádolták.
Ez csak a legújabb fejezete az Európai Unió intézményeit megrengető brüsszeli korrupciós botránynak, amelyben számtalan politikus érintett.
A botrány tavaly decemberben robbant ki, amikor több jelenlegi és volt európai parlamenti képviselő, valamint egyikük asszisztense került rács mögé korrupció, pénzmosás és bűnszövetkezetben való részvétel előzetes vádjával.
Azóta hiába telt el fél év, nincsen érdemi előrelépés a botrányba keveredett politikai szereplők ügyében, sőt a legtöbbjük a börtönből és a házi őrizetből is kikerült. Túlnyomó részük továbbra is az ártatlanságukat hangoztatja a bizonyítékok ellenére, miszerint Pier Antonio Panzeri, korábbi EP-képviselő vezetésével Katar, Marokkó és Mauritánia érdekében hoztak döntéseket különböző ajándékokért és mintegy 1,5 millió euróért cserébe.
Eva Kaili, az EP volt szocialista alelnöke, a korrupciós botrány másik főszereplője ráadásul az Európai Parlamentbe is vissza akar térni.
Az Európai Bizottság egyébként az egész Európai Parlementet megrázó korrupciós botrány nyomán egy, az összes uniós intézményt felügyelő új etikai bizottság felállítására készül. A formálódó testület hatékonyságával kapcsolatban azonban máris kérdések merülnek fel, vizsgálati és szankcionálási jogköröket ugyanis nem kapna, csupán a minden intézmény számára követendő etikai minimumszabályokat határozná meg.
Ha a korrupció elleni küzdelemről van szó, akkor az Európai Parlamentben egy mérce vonatkozik mindenki másra, és egy másik magára a kamara tagjaira, írta cikkében a korrupciós botrány kapcsán korábban a Politico.
A brüsszeli kettősmérce azonban egyáltalán nem meglepő.
Ahogy arról a V4NA a korábban beszámolt, a brüsszeliták rendre úgy követelik egyre nagyobb hanggal az átláthatóságot a tagállamoktól, hogy közben a saját vagyonukról nem kell beszámolniuk a nyilvánosság előtt.
Azon túl, hogy brüsszeli buborékban így nem teljesül az egyik legtöbbször hangoztatott uniós alapelv, a szabályok lazasága miatt Brüsszel akár a korrupció melegágya is lehet. És ezt támasztja alá a brüsszeli korrupciós botrány is.
A brüsszeli elit ugyanis titokban tarthatja hogy honnan, mikor és mennyi ingatlant szereztek a megbízatásuk során, illetve hogy mekkora értékű ingóságokra tettek szert a képviselői mandátumuk alatt, de a különböző befektetéseikről, kötvényeikről és megtakarításaikról sem kell számot adniuk. Csupán azt kell feltüntetni a nyilatkozatban, hogy honnan kapnak még fizetést az uniós intézményeken kívül.
Az átláthatóság legfőbb szószólói, például Guy Verhofstadt, a liberális ALDE képviselőcsoport vezetője, de Manfred Weber néppárti frakcióvezető sem számol el a vagyonával a nyilvánosság előtt.
Manfred Weber például korábban az Augsburger Allgemeine című német lapnak azt nyilatkozta, hogy “meg kell teremteni a módját, hogy a korrupt parlamenti képviselők nyugdíjjogosultságát csökkenteni lehessen, ha megerősített kötelezettségszegés történik”
Manfred Weber a jelek szerint elfelejthette a korábbi botrányát, amelyben az ügyeskedő néppárti politikus a saját családi házát nevezte ki pártirodának, hogy néhány ezer euró a zsebében maradjon. Aki ilyen dörzsöld módon képes ügyeskedni néhány ezer euróért, az azonnal gyanúba keveredik egy korrupciós botrány kirobbanásakor. Amikor a V4NA leleplezte az arcpirító etikátlanságot, egy apró alsó-bajorországi falucskában, az isten háta mögötti Wildenbergben állt a háza, amiben életvitelszerűen lakott. Ebben az épületben a földszinti részt keresztelte át irodának, nyilvánvalóan azért, hogy így saját maga vághassa zsebre azt a pénzt is, amit irodabérletre kellene fordítania. Az, hogy ez a falucska ugyancsak messze esik a nagyvárosoktól, így a választópolgároknak nem könnyű felkeresni szeretett képviselőjüket, nem számított.
A V4NA újságírói a saját szemükkel látták Wildenbergben, Weber még arra sem vette a fáradtságot, hogy kiírja a kapura, ez az ő képviselői irodája.
Az évek alatt közel 125 milliót sikerülhetett zsebre vágnia a dörzsölt ötlettel. Ráadásul ebből a keretből kifizethette akár a családi ház teljes rezsijét is, hiszen számlákat Brüsszelben erről sem kértek.
Szintén a V4NA számolt be arról a marokkói eseményről, amely komoly gyanúba sodorta Guy Verhofstadtot is a korrupciós ügy kapcsán. Nem is olyan régen, 2018-ban maga Guy Verhofstadt is élvezte Marokkó vendégszeretetét talán nem is annyira véletlenül Eva “Katargate” Kaili baloldali EP-képviselő társaságában egy konferencián készült fotó tanúsága szerint.
#KasbahTamadot: 1st panel of Day 1 – Re-Imagining Institutions @TomicahTD @NewAmerica @EvaKaili Jim Newsome Jason Weinstein Annette Nazareth Guy Verhofstadt #BlockchainSummit @BitfuryGeorge @ACTAIglobal @richardbranson pic.twitter.com/3j7fyRM5Em
— Sandra Ro (@srolondon) July 8, 2018
Nem mellesleg a technológiai világ lobbistái is részt vesznek ezeken a találkozókon. Verhofstadt egyébként azok közé tartozik, akik nem vetik meg a luxust. Korábban a V4NA többször is beszámolt arról, hogy a nagy lábon élő, liberális EP-képviselő, Guy Verhofstadt hogyan “spórolt”, amikor saját házát újíttatta fel. Mint kiderült, a liberális politikus úgy csökkentette a felújítás költségeit, hogy több százezer euró közpénzt kapott a háza felújítására.
A liberális politikus és családja a sajtóhírek szerint még 2011-ben vásárolta meg a műemlék épületet – amiben ma is él – másfél millió euróért két másik családdal együtt. A Knack beszámolója szerint 2012-ben
a Verhofstadt-rezidencia felújításának költségeit nagyjából 820 ezer euróra becsülték, ennek azonban közel a felét a belga adófizetőkkel fizettették ki.
A felújításhoz a volt miniszterelnök jelentős támogatást kapott a flamand kormánytól, Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától is, összesen 327 784 euró értékben.
De az átláthatóságról papol Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is, aki teljesen átláthatatlanul, SMS-ben tárgyalt a több tízmilliárd eurós uniós vakcinabeszerzésről.
A Pfizert és a BioNTech vállalatokkal, a koronavírus elleni oltóanyag gyártóival kötött, valószínűsíthetően súlyos jogsértéseket megvalósító szerződéseket és háttérmegállapodásokat már vizsgálja az európai parlament koronavírussal foglalkozó különbizottsága.
Az ügy számos részlete azonban már a nyilvánosság előtt is jó ideje ismert, hiszen a New York Times már 2021 áprilisában beszámolt arról, hogy
Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla meglehetősen szokatlan módon tárgyaltak – hónapokon keresztül váltottak egymással privát SMS-eket –, hogy tető alá hozzanak egy megállapodást 1,8 milliárd adag koronavírus elleni Pfizer/BioNTech oltóanyagról.
Végül az amerikai Pfizerrel és a német BioNTech-kel kötött megaszerződés értelmében
Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.
Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az afrikai unió országainak.
Így az EU-val kötött ügylet révén az amerikai és a német cég nagyjából 25 milliárd eurós extra nyereséget könyvelhet el.
Érdekes fejlemény, hogy miután a szerződések 2020 augusztus és november között megszülettek, 2020 decemberében Heiko von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének férje a Pfeizerrel szoros kapcsolatban álló Orgenesis nevű amerikai farmakon cég orvosigazgatója lett. Ez a cég sejt- és génterápiával foglalkozik, és ezen az elven működik a Pfizer oltóanyaga is.
Címkék: