Ukrajnában tavaly július 1-jén lépett életbe az új földtörvény, mellyel megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, cserébe egy újabb hitelcsomagért. Az ukrán termőföldek majdnem harmada azóta amerikai kézbe került – írja az Australian National Review című lap. Korábban Kína is kivette már a részét az ukrán feketeföldből.

Kincset érő feketeföld

Ukrajna teljes területének 55 százaléka szántóföld. Nem is akármilyen: a zsíros, gazdag termőrétegű földek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. Sokáig azonban csak bérelni lehetett ezeket. Az ukrán kormány még 2001-ben fogadta el a földek adásvételére vonatkozó moratóriumot, amit utána még tízszer meghosszabbított. Azok a gazdák, akik csak aprócska földdel rendelkeztek, melynek művelése nem volt jövedelmező, inkább bérbe adták a területet. A kisbirtokok így nagy mezőgazdasági vállalatok befolyása alá kerültek, akik apró pénzért cserébe használták az értékes feketeföldet.

kép: Pixabay

Változást 2021. július 1-je hozott, amikor a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására feloldották a korábbi moratóriumot, és így újra lehetőség nyílt a földek adásvételére. A Zelenszkij-kormány földprivatizációba kezdett, és lehetővé tette a termőföldek vásárlását Ukrajnán kívüli gazdasági szereplők számára is. Az árak gyorsan megugrottak, a korábbi 2 500 dollárról tízezerre emelkedtek hektáronként, ami még mindig igen kedvező, ha figyelembe vesszük a terület kiváló minőségét.

Az Egyesült Államok kezében Zelenszkij talicskája

A reform óta eltelt egy évben három, amerikai tőkével rendelkező nemzetközi konzorcium vált a legnagyobb felvásárlóvá Ukrajnában. Az Australian National Review azt írja, ez a három multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami Ukrajna területének 28 százalékát, vagyis majdnem egyharmadát jelenti. A három óriásvállalat a Cargill, a Dupont és a Monsanto. A portál cikke úgy fogalmaz, „a marionettbábúként működő ukrán kormány lehetővé tette három amerikai vállalatnak, hogy több termőföldet vásároljon meg, mint amennyi egész Olaszországban található”. Azt is kijelentik, hogy az ukrán föld többé már nem az ukránoké.

Pedig korábban maga Volodimir Zelenszkij nevezte rémtörténeteknek azokat a meséket, mely szerint kínaiak, arabok vagy földönkívüliek „talicskázzák majd el” az ukrán földet.

Kína már korábban bebiztosította helyét

Nem az Egyesült Államok az első, aki szemet vetett az ukrán termőföldre. A Wall Street Journal korábbi cikke szerint Kína már 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött a legjobb ukrajnai termőföld kilenc százalékára, ami az ország teljes területének öt százalékát jelenti.

kép: Pixabay

Hogy milyen jó üzlet a termőföld vásárlása, azt már korábban Soros György is megállapította. A milliárdos azt mondta:

„Meggyőződésem, hogy korunkban az egyik legjobb befektetés a szántóföld” – nyilatkozta Soros, aki maga is nagy területeket vásárolt korábban, és sok spekuláns követte példáját.

Az ukrán termőföldek szerepe egyébként globális élelmezési szempontból is kulcsfontosságú. Ukrajna ugyanis az egyik legfontosabb agrárexportőr: a globális kukorica mennyiség 16, a búza 12 százaléka innen származik.