Nincs egység a válsághelyzet kezelésében, nő a feszültség a nemzeti kormányok és a brüsszeli bürokraták között

Nincs egység a válsághelyzet kezelésében, nő a feszültség a nemzeti kormányok és a brüsszeli bürokraták között

Egyre nő a feszültség a koronavírus okozta károk miatt aggódó, azért saját hatáskörben gazdaságvédelmi intézkedéseket bevezető kormányok, illetve a brüsszeli bürokraták között. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke szerint válsághelyzetben "a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat" a gazdaságban. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerdán azt mondta, az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, "de a késői válaszok teljesen haszontalanok". Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy véli, a válsághelyzet után tisztázni kell az "európai szolidaritás" kérdését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közben arról beszélt, hogy egyes tagállamok "csak magukra gondoltak", amikor az európai egység lett volna a legfontosabb.

GAZDASÁG POLITIKA 2020. MÁRCIUS 26. 15:53

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei legutóbbi videokonferenciájukon egyetértettek abban, hogy határozott lépéseket kell tenni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk mérséklésére. Megállapodni azonban nem tudtak. A válság által legsúlyosabban érintett tagállamok – köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália – hiába szerették volna elérni az államháztartási hiánycélra vonatkozó uniós szabályok módosítását, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alapjainak felszabadítását, javaslatuk elbukott más tagállamok – köztük Németország és Hollandia – ellenállásán. A GDP-arányos hiány újraszabályozásának kérdése, illetve az ESM-alapok felszabadítása így az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki megbeszélésére hárult.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke a Financial Times-ban szerdán megjelent cikkében kifejtette: az EU előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy “megfelelő erővel és gyorsasággal lépjen fel” a koronavírus-járvány terjedésével előállt rendkívüli helyzetben. Draghi szerint elkerülhetetlen a tagországok államadósságának jelentős növekedése, mert a magánszektorban dolgozók által elszenvedett bevételkiesést – és az elmaradt jövedelmek fedezésére szolgáló állami segítséget – be kell építeni az államháztartási mérlegbe. Draghi rámutatott, hogy az egyes kormányok megtették a legfontosabb lépéseket az állampolgáraik és a munkahelyek megóvására, de uniós szinten “a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat” az EU gazdaságában. “Előre nem látható körülmények között a gondolkodásmód megváltoztatására éppen úgy szükség van a mostani válságban, mint háború idején. Ilyenkor a tétovázás visszafordíthatatlan károkat okozhat”, szögezte le írásában Mario Draghi.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerdai televíziós beszédében úgy fogalmazott: “minőségi ugrásra van szükség az euróövezet gazdasági irányításában” a koronavírus-válság miatt. Conte szerint a monetáris unió csak akkor kerülhet ki győztesen, “ha intézményeit is megerősítik a szolidaritás és az egység jegyében”. Hozzátette: az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, “de a késői válaszok teljesen haszontalanok”. Olaszország, ahol a vírusfertőzöttek száma csütörtökre meghaladta a 74 ezret, a halálos áldozatoké pedig a 7500-at, eddig csak Kubától és Oroszországtól kapott konkrét segítséget orvosok, ápolók és védőfelszerelések formájában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a válságkezelésről szóló brüsszeli plenáris ülés után kijelentette: egy határok nélküli járványt a határok visszaállításával kezelni értelmetlenség, mégis több tagállam ezt tartotta megoldásnak. „Az európai egység most lett volna a legfontosabb, mégis kezdetben legtöbben csak magukra gondoltak. Szerencsére már a tagállamok is ráeszméltek, hogy segíteniük kell egymásnak”, jelentette ki Von der Leyen. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a válság utáni helyzet kezelése is koordinált európai fellépést igényel.

Éppen a koordinált és határozott uniós fellépést hiányolta Sebastian Kurz osztrák kancellár, amikor a héten arról beszélt, hogy a válsághelyzet után meg kell vitatni az európai szolidaritás kérdését. Kurz szerint ugyanis nem fordulhat elő, hogy a nemzetállamok nem hangolják össze intézkedéseiket, és ennek következtében például Ausztria két héten át küzdött azért, hogy átengedjenek a német határon egy védőmaszkokat szállító teherautót.

Von der Leyen, illetve az uniós vezetők fellépését kritizálta Európai Parlament csütörtöki rendkívüli plenáris ülésén Nicolas Bay, a francia Nemzeti Front képviselője is. “Óriási kihívás előtt állunk, és ön nem vesz részt ebben” – idézte a francia képviselőt a Politico brüsszeli tudósítója. “Brüsszel nem állt le, hogy csökkentse a kockázatokat, és ön, von der Leyen asszony, alábecsülte a válságot. Az ön hibái és ideológiai vaksága közvetlenül vezettek ide ( ) mivel elmulasztották a legalapvetőbb óvintézkedések bevezetését, veszélybe sodorva ezzel az európai embereket.” A koronavírus-járvány “újabb szeg, talán az utolsó a nemzetek felett álló és tehetetlen bürokrácia koporsójában”, zárta felszólalását Nicolas Bay.

GAZDASÁG POLITIKA

Címkék:

brussels, bureaucracy, coronavirus, ecb, economic measures, eu economy, european commission, european parliament, European Union, mario draghi, pandemic, sebastian kurz, ursula von der leyen