Megállíthatatlanul emelkednek a lakásbérleti díjak Szerbiában. Havi 200 euró alatt a nagyobb városokban már nem is lehet ingatlant találni. Ez leginkább az egyetemistáknak okoz gondot, az őszi iskolakezdés előtt szinte lehetetlen megfizethető áron lakáshoz jutni.

Mesterségesen nyomják fel az árakat

Több faktor játszik szerepet a bérleti díjak elszállásában – mondják a szakemberek. Ezek közül kiemelendő, hogy a nagyvárosokban annak ellenére, hogy gombamód szaporodnak a tömbházak, még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, és megérkeztek a Balkánra az oroszok és az ukránok is. Ők hajlandók a piaci árnál magasabb összeget is kifizetni a bérlésért, ezáltal pedig jelentősen felnyomják a lakások értékét – írja a Blic napilap.

kép: Pixabay

A lakáskiadásokra szakosodó nekretnine.rs honlapon végigkövethető, hogy mely városokban, mennyiért lehet lakásokhoz jutni. Ha végigböngésszük a kínálatot, akkor azt láthatjuk, hogy Belgrádban, egy nem belvárosi 30 négyzetméteres bútorozott garzonlakásért 200 eurót is elkérnek havonta. Ha ettől nagyobb lakást keresünk, akkor természetesen mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Az 50 négyzetméteresek esetében 250 eurót kell fizetni havonta, a két- vagy háromszobások pedig 350 eurónál kezdődnek. Egy háromszobás, 65 négyzetméteres bebútorozott lakás esetében például legjobb esetben 450 eurót kérnek el.

kép: Pixabay

Szerbia második legnagyobb városában, Újvidéken pedig ennél is több pénzt kell fizetni egyes helyeken. Az egyetemista központhoz közeli Liman városrészben egy másfél szobás jól felszerelt lakásért már 240 eurót kell fizetni.

kép: Pixabay

A Dél-Kelet szerbiai Nišben ugyanakkor valamivel olcsóbbak a bérleti díjak. Egy, a Jogi Egyetemhez közeli, 28 négyzetméteres bebútorozott garzonlakásért ebben a városban 180 eurót kell fizetni. Az 50 négyzetméteres 200 euró, míg a nagyobbak 300 eurónál kezdődnek.

kép: Pixabay

Átlagosan egyébként 5-10 százalékkal nőtt a lakásbérleti díjak értéke Szerbiában. Ezt mondja a nekretnine.rs oldal értékesítési vezetője. Jelena Davidović szerint ettől jóval nagyobb áremelkedés tapasztalható a nagyobb városok központjában, ahol attraktívabb ingatlanok helyezkednek el. Korábban Újvidéken, pár évvel ezelőtt egy háromszobás lakásért három egyetemista összesen 250 eurót kellett, hogy fizessen. Ez azt jelenti, hogy pár év alatt másfél szobával kevesebb jár ugyanannyi pénzért. Ugyanez a helyzet az ország többi nagyvárosában is, de a kisebb önkormányzatok területén is jellemző a dárgulás. Észak-Vajdaságban, Szabadkán például már a garzonlakásokért is elkérnek 150 eurót havonta, miközben 5 évvel ezelőtt 80 euróért akár egy kétszobás berendezett, 60 négyzetméteres lakást is ki lehetett bérelni. Az árak évről-évre nőnek a lakáspiacon, így akinek korábban sikerült lakáshoz jutnia, most nagyon jól járhat, persze most is lehet hellyel-közzel ingatlant venni, de a nagyobb megtérülésért nagyibb befektetés szükséges.

A pandémia hatása

A szakemberek szerint még mindig érződnek a koronavírus következményei a lakáspiacon. Az elmaradó turisták miatt sok lakástulajdonos, akik korábban napjára adták ki ingatlanjaikat, most már inkább a megbízhatóbb, de kevesebbet fizető, hosszú távú lakáskiadást részesítik előnyben. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyan többen adják ki hónapokra előre ingatlanjaikat, de mégis emelkednek az árak. Ez amiatt van, mert a tulajdonosok így akarják behozni azt a bevételt, amelyet korábban a rövidtávú kiadással kerestek. Ha sikerül a piaci árnál magasabb értékben kiadni a szobát, akkor nem fáj annyira a napi lakáskiadásból származó bevétel elmaradása, illetve csökken a hiányuk is. Mivel ezek a tulajdonosok emeltek áraikon, így a többiek sem akartak lemaradni, így végül mindenki drágított – állapítható meg a számokból.

kép: Pixabay

Másrészről, mint arról a V4NA is írt már korábban, folyamatosan érkeznek a háború elől menekülő emberek Ukrajnából és Oroszországból Szerbiába. Ők nem csak a harcok elől jönnek el, hanem üzleti vállalkozásukat helyezik át a Balkánra, onnan ugyanis könnyebben tudják vállalkozásukat vinni, mint ha otthon maradtak volna. Moszkva ellen a Nyugat szankciókat vezetett be, Ukrajnában pedig mint ismeretes háború van. Az oroszok és az ukránok helyzetét kihasználják a szerbiai lakástulajdonosok, a bérleti díjakat szándékosan emelik, mert tudják, nekik nincs választásuk, lakhatást kell biztosítaniuk maguknak, minél gyorsabban.

Egyes luxuslakásokért egyébként vannak olyanok, akik havi 3 ezer eurót is kifizetnek, de a piacon található 1500 euróért, és 800-ért is. Ezeket az ingatlanokat már csak a legtehetősebbek tudják kibérelni.

Az is előfordul, hogy a bérbeadók egymást győzködik arról, hogy emeljék az árakat, hogy így magasabban tartsák a kiadó lakások értékét. Egyes információk szerint az is megtörtént Belgrádban, hogy egyik napról a másikra emeltek az árakon, mondván, ha nem fizeti ki a bérlő az új árat, akkor kereshet magának másik lakást, úgyis lesz, aki beköltözik helyette

– nyilatkozta az újságnak az egyik érintett.

A fizetések harmada rámegy a lakásra

Szerbiában egyébként a nettó átlagfizetés márciusban 74.664 dinár volt. Ez 630 eurónak felel meg. Ha egy négytagú családot nézünk, ahol két kereső van a két gyermek mellett, akkor az azt jelenti, hogy a 65 négyzetméteres lakásért Belgrádban a kettejük fizetésének egyharmadát oda kell adniuk a lakhatásra. Ez a számítás persze csak akkor állja meg a helyét, amennyiben a legalacsonyabb áron hozzájutnak a lakáshoz és valóban megkeresik a statisztikusok által kimutatott bért. Az elszálló élelmiszer árakkal és az üzemanyagköltségekkel pedig ezúttal nem is számoltunk.