A lengyel közvélemény és a politikusok is határozottan visszautasítják az Európai Unió tervezetét, amely során az erdőgazdálkodás jelentős részében elvenné a tagállami hatásköröket.

A csatlakozási szerződésben kikötötték, hogy egy ország erdőgazdálkodási hatásköre kizárólag az érintett országot illeti meg – hívta fel a figyelmet a Dariusz Bąk lengyel kormánypárti képviselő, aki az illetékes parlamenti bizottságban is vezető pozíciót tölt be. Mint ismert, az Európai Unió ismét megpróbál olyan hatáskörökhöz jutni, amelyek eddig a tagállamok kezében voltak. Ezúttal az erdőgazdálkodásról van szó.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága nemrég megszavazta az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításait. Az erdők a nemzeti hatáskörből úgynevezett megosztott hatáskörbe kerülnének át.

A lengyel Egyesült Jobboldal politikusai – mind a kormányban, mind a lengyel szejmben vagy az Európai Parlamentben -, valamint az állami erdők képviselői megkongatták a vészharangot és felhívta a figyelmet az ezzel járó veszélyekre. Dariusz Bąk leszögezte egy interjúban, hogy határozottan ellenzik azt, amit az Európai Unió megpróbál ráerőltetni az emberekre. Mint fogalmazott:

„Nem tudom, honnan származik ez az ötlet, és kinek az érdeke, de Lengyelországnak biztosan nem érdeke. Ellenzem azt, amit az Unió ránk akar kényszeríteni, és azt, hogy ismét megpróbálja rátenni a kezét a lengyel nemzeti vagyonra”.

Elżbieta Rafalska lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselő is megszólalt az ügy kapcsán. A politikus azt mondta, hogy az erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság fontos része, és továbbra is az állam, azaz Lengyelország felelőssége kell, hogy legyen, és nem része az európai gazdaságnak.

„Azt mondhatom, hogy újabb támadással van dolgunk a tagállamok hatásköre ellen. Ezúttal olyasmivel van dolgunk, amit nem fogadnak el és soha nem is fognak elfogadni Lengyelországban, vagyis a lengyelek erdőhöz való jogának kisajátítására és megkérdőjelezésére tett kísérlettel”

– jelentette ki Rafalska. Egy közvélemény-kutatás valóban rámutat arra, hogy a lengyel polgárok is visszautasítja az uniós tervezetet. A válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja az ötletet. Úgy vélik, hogy a lengyel erdők felett a lengyel államnak kell rendelkeznie. Elżbieta Rafalska egyébként azt is megjegyezte, hogy

„A közelmúltban kirobbant brüsszeli korrupciós botrány azt mutatja, hogy különböző dolgokért lehet fizetni, ami megkérdőjelezi az összes civil szervezet szándékának tisztaságát”.

Ezek a civil szervezetek ugyanis erőteljesen lobbiznak azért, hogy az erdőgazdálkodás kikerüljön a tagállamok kezéből. A lengyel kormány is már többször leszögezte:

A megosztott hatáskör szerződésmódosításokat igényel, ehhez pedig minden tagállam hozzájárulása szükséges. A lengyel kormány álláspontja egyértelmű – amíg a Jog és Igazságosság kormánya gyakorolja a hatalmat, addig nem lesz és nem is lesz lengyel beleegyezés e tekintetben.

A lengyel szakemberek is azt mondják, hogy az egységes, az egész EU-ra kiterjedő erdőpolitika elképzelése alapvetően téves. Európában az erdőtípusok, az erdőgazdálkodási gyakorlatok és a kapcsolódó biodiverzitási minták széles skálája létezik, amelyek kontextus-specifikus erdőgazdálkodást igényelnek. Csak a hagyományos erdőkultúrán alapuló erdőgazdálkodás teszi lehetővé az őshonos természet elemeinek megőrzését. Végtére is, senki sem ismeri annyira a lengyel erdőket, mint a lengyel erdészek, akik nemzedékről nemzedékre átörökített több mint 100 éves tapasztalat alapján fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a brüsszeliták ismét olyan megoldásokat javasolnak, amelyek megfeledkeznek bevezetésük hatásainak felméréséről. Azok ugyanis tragikusak lennének a lengyel gazdaság számára, és több százezer munkahely elvesztésével, ezáltal a társadalom elszegényedésével járnának.