Hosszú időre a szülői házban reked a fiatal felnőttek többsége Szerbiában, átlagosan 31 éves korukig nem költöznek el. A férfiak esetében még magasabb ez a korhatár, ők, 33,7 éves korukban hagyják csak el a családi házat. Szakértők szerint ennek legfőbb oka, hogy nem megfelelőek a gazdasági körülményeik, és a saját fizetésükből gyakorlatilag nem tudnának megélni.

Míg a kamaszok többnyire alig várják, hogy kirepüljenek a családi fészekből és önálló életbe kezdjenek, a 30-as évek elején járókkal gyakran előfordul, hogy úgy döntenek, kihúznak még néhány évet a közös családi háztartásban. Ennek oka egyrészt a „mamahotel” nyújtotta kényelem és a megszokás, másrészt az, hogy anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a különválást. Az önálló élethez ugyanis megvásárolt vagy bérelt ingatlan szükséges, valamint elegendő pénz a rezsire és a háztartás vezetésére.

A felmérések szerint Szerbiában egy fiatal fizetése átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy idősebb személyé, az összeg pedig gyakran az alapvető fogyasztói kosár fedezésére sem elegendő – magyarázta Milica Mutavdzic. A Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa szerint a fiatal munkavállalókat könnyebben kihasználják, nem kapják meg a törvény szerint járó fizetett betegszabadságot vagy a túlórapénzt, ami tovább nehezíti az anyagi önállósulás esélyeit. Mutavdzic szerint, ha egy fiatal még 30 éves kora előtt önerőből önállósulni szeretne Szerbiában, akkor sokat és keményen kell dolgoznia, így azonban kevesebb ideje marad szórakozásra és a huszonévesek életének szépségeire.

kép: V4NA

A szakember szerint sürgős állami fellépésre lenne szükség a helyzet rendezéséhez.

„Nem arról van szó, hogy a fiatalok nem akarnak önállósulni, hanem arról, hogy nincs meg hozzá a megfelelő pillanat. A fiatalok fele, ha tehetné, elhagyná az országot. Ez azt mutatja, hogy valami nagyon nincs rendben”

– nyilatkozta a közmédiának a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa, aki szerint jobb feltételeket kell teremteni az önálló élet megkezdéséhez.

Egekben az ingatlanárak, nem árt a támogatás

Az önállósulás legfontosabb lépése a saját ingatlan biztosítása. Ha azonban nincs a családnak egy szabadon álló háza vagy lakása, melyet a fiatal rendelkezésére bocsáthatnak, óriási anyagi teher a különköltözés. Az ingatlanok ára ugyanis az egekbe szökött az elmúlt néhány évben Szerbiában, ezzel párhuzamosan pedig a bérleti díjak is megugrottak. Az egyik legnagyobb helyi ingatlanportál idei cikke szerint a bérleti díjak 2021 augusztusában, vagyis a pandémia után kezdtek el lényegesen emelkedni, a legnagyobb ugrás pedig 2022 végén volt tapasztalható, elsősorban az országba érkező nagyszámú orosz állampolgár miatt. A portál adatai szerint jelenleg nem lehet 300 euró alatt garzonlakást találni Belgrád központi részeiben, míg a kétszobás lakás a jobb környékeken 500-600 euró havonta. Ez azt jeleni, hogy ha egy fiatal meg is kapja a szerbiai átlagbért, mely decemberben 718 euró volt, közel fele fizetését rá kell költenie egy apró garzon kibérlésére, és mindössze 400 eurója marad minden más költségének fedezésére.

Az ingatlanvásárlás pedig gyakran csak álom marad egy fiatalnak. A lakások ára ugyanis jelenleg olyan csúcson van, hogy a fizetésből szinte lehetetlen kigazdálkodni a hitelt, ha pedig a fiatal mégis a bankkölcsön mellett dönt, évtizedekre megköti a kezét már egy kisebb lakásért cserébe is. A nekretnine.rs oldal idén januárra vonatkozó átlagos árai szerint Belgrád központjában egy négyzetméter 3273 euróba kerül, vagyis egy 30 négyzetméteres garzonért is majdnem százezer eurót, vagyis egészen pontosan 137 havi átlagbért kell adni.

kép: V4NA

Már megszülettek az első intézkedések

Azt, hogy segíteni kell a fiatalokat az önállósulásban és az anyagi boldogulásban, a szerb kormány is felismerte, mely az elmúlt években több olyan programot is indított, mellyel igyekszik felvenni a harcot a „mamahotel”-jelenség és a fiatalok tömeges elvándorlásával szemben.

Az egyik legnépszerűbb állami program az első lakás megvásárlására vonatkozó támogatás. Ennek értelmében, aki új lakást vásárol Szerbiában, és az az első ingatlan, mely a nevén szerepel, a vevő jogosult az ÁFA visszaigénylésére, mely 10 százalék körüli összeg, vagyis akár több ezer euró is lehet. A támogatás negyven négyzetméterig, illetve további lakónként 15 négyzetméterig vehető igénybe, és kizárólag a kivitelezőtől vásárolt, új lakásra vonatkozik.

Emellett Szerbiában lakásvásárlási támogatást igényelhetnek a kismamák, valamint falusi ház vásárlására is kaphatnak vissza nem térítendő támogatást azok a fiatalok, akik vidéken képzelik el a jövőjüket. A falvakban ráadásul sokkal kedvezőbb áron lehet ingatlanhoz jutni, mint Belgrádban, vagy az ország nagyobb városaiban.

Szintén népszerű program az Első fizetésem nevű, amely a fiatalok munkavállalását és tisztességes bérezését hivatott szolgálni. Harmadik köre tavaly ősszel zárult. Lényege, hogy olyan 30 évnél fiatalabbaknak kínál elhelyezkedési lehetőséget, akiknek nincs munkatapasztalatuk, és legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A program kilenc hónapig tart, és ez idő alatt a középiskolai végzettségű jelölteknek 25.000 dinárt (213 eurót), a magas fokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 30.000 dinárt (256 eurót) fizet havonta a foglalkoztatási szolgálat. A cégek ezt további összeggel egészíthetik ki, vagyis a munkavállaló és a munkaadó is jól jár.

kép: V4NA

A pszichológus szerint a társadalom jövője a tét

Azt, hogy a fiatalok önállósulását minden eszközzel segíteni kell, a pszichológus is alátámasztja. Radmila Vulic Bojovic szintén a közmédiának nyilatkozva azt mondta, csak önálló egyének alkothatnak egészséges társadalmat, csak olyan személytől várható el társadalmi felelősségvállalás, aki saját magáért is képes azt vállalni.

„Önállósult személyek kellenek ahhoz, hogy olyan társadalmi csoportok jöjjenek létre, melyek képesek a haladásra”

– magyarázta a szakember.