Németország sikeresen elérte az első fázis végére kitűzött gáztárolási céljait, a Szövetségi Hálózati Ügynökség azonban nem számít arra, hogy ez így folytatódik. Sőt, arra figyelmeztet, hogy télen egyes helyeken túl kevés lesz a gáz.

Szeptember 1-jéig átlagosan 75 százalékos töltöttségi szint, október 1-jéig 85 százalék, majd egy hónappal később, november 1-jén 95 százalék – ezeket a célokat állította fel a német szövetségi kormány a gáztárolók feltöltésére vonatkozóan. Az első célt már sikerült elérni, ráadásul a tervezettnél hamarabb, a Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) azonban arra figyelmeztet, hogy csalóka lehet ez az eredmény a végcélt tekintve.

Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője egy lapinterjúban azt mondta, hogy a 85 százalékos töltöttségi szint elérése október 1-jére nem lehetetlen, „de nagyon ambiciózus”. Szerinte ez különösen akkor válhat problémássá, ha az emberek már korábban elkezdenek fűteni – márpedig ez minden évben előfordul. Másfelől Müller úgy véli, aligha megvalósítható, hogy a német gáztárolók november 1-jére 95 százalékban megteltek legyenek, mert egyes gáztárolók kezdetben csak nagyon kis mértékben voltak megtöltve.

Müller szerint az mindenképp előfordulhat, hogy télen egyes régiókban túl kevés gáz lesz, legalábbis átmenetileg lehetnek korlátozások, amelyeket aztán újra fel lehet oldani, vagy bármikor visszatérhetnek. Ebben az esetben fontos, hogy a gáz jól szállítható legyen az országon keresztül – tette hozzá a szakember, aki azt is megjegyezte hogy van olyan forgatókönyv, amely szerint a következő tél még keményebb lehet.

„Még legalább egy évig rengeteg gázt kell majd tartalékolnunk. Hogy világos legyen, ez legalább két kimerítő tél lesz”

– mondta a Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője.

Közben a gáztüzelésű erőművek júliusban ismét több gázt használtak fel villamosenergia-termelésre. A Bundesnetzagentur adatai szerint ez 4036 gigawattóra volt, ami 13,5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt júliusban. A Zukunft Gas ágazati szövetség szerint a termelés növekedése annak tudható be, hogy Franciaországnak és Svájcnak jelenleg több villamos energiára van szüksége. Franciaországban néhány atomerőmű nem kapcsolódik a hálózathoz, míg Svájcban aszály van és ezért nem tudják teljes mértékben kihasználni a vízerőműveket.

Németország a második negyedévben majdnem hatszor annyi villamosenergiát szállított Franciaországba, mint az előző év azonos időszakában, és több mint hatszor annyi áramot Svájcba. Müller, a gázfogyasztás szempontjából „nem kívánatosnak” nevezte, hogy Németország gázból termeljen és exportáljon villamosenergiát. Azonban – vonta le a következtetést – ennek köze van a „szomszédi szolidaritáshoz”.

Müller a gázárakkal kapcsolatban az mondta, hogy a gázpiac kikerült az irányítás alól. Továbbra is rendkívül nehéz előrejelzéseket adni az árak jövőbeli alakulására vonatkozóan – a spekuláció nem jöhet szóba. „A tény a következő: eddig az orosz készletek csökkentése magasabb árakhoz vezetett. És az is tény, hogy sok közszolgáltató csak a következő hetekben hárítja át ügyfeleire a legutóbbi áremeléseket rendszeres áremelések formájában. Ez sok háztartást sokkal jobban érint, mint maga a gázadó” – mondta a szakértő.

A bonni székhelyű Szövetségi Hálózati Ügynökség felügyeli a versenyt az úgynevezett hálózati piacokon. Ez többek között a villamosenergia-piacot, a postai és távközlési ágazatot, valamint a vasúthálózatot jelenti. A 2800 alkalmazottat foglalkoztató ügynökség jelenleg a gázválság miatt van reflektorfényben: gázhiány esetén a hálózati ügynökség dönti el, hogy ki mennyi gázt kap.

„Megígérhetem, hogy a Szövetségi Hálózati Ügynökség be fogja tartani az európai jogot. Konkrétan ez azt jelenti, hogy egy olyan helyzetben, amikor túl kevés a gáz, először az iparban kell takarékoskodnunk. A magánháztartások kapnak először gázt. És egyébként nem csak ők. A védett csoportok közé tartoznak a hőerőművek és például a kórházak, rendőrőrsök, idősotthonok, iskolák is”

– fogalmazott az interjúban Müller.