A hideg évszakban megnő a beteg gyermekek száma, a hiányosságok miatt pedig rengeteg kórház éri el a határait. A családoknak ezért más kórházakba kell menniük. Az orvosok szerint a túlterheltség rendszerszintű.

Évek óta ugyanaz a probléma merül fel az egészségügyben a járványszezon kezdetén: a gyermekklinikák túlterheltek. Különösen az agglomerációkban válik nyilvánvalóvá, hogy Németországban milyen szűkösek a kapacitások. Sok a beteg gyermek, és gyakran túl kevés a hely.

Frank Jochum, az Evangelisches Waldkrankenhaus Berlin-Spandau gyermekklinikájának főorvosa szerint hetente többször is előfordul, hogy beteg gyerekek ülnek szüleikkel a sürgősségi osztályon, a kórház pedig nem tudja felvenni a beteget, mert egyszerűen nincs szabad ágy.

Ez nem csak a szülőknek jelent komoly stresszt, hanem a sürgősségi osztályon dolgozó csapatnak is. Egymás után hívják fel a kórházakat és órákig is eltarthat, amíg megfelelő ágyat találnak. Ha találnak is olyan kórházat, amely még rendelkezik kapacitással, az néha nagyon messze van. Ha a gyerekeket aztán a város másik végébe vagy vidékre küldik, az különösen megnehezíti a szerényebb anyagi helyzetben lévő szülők dolgát

– magyarázta a sajtónak Frank Jochum, aki szerint az sem ritka hogy akár 150 kilométerrel odébb sikerül kórházat találni. Brandenburgban a gyermekorvosok ugyanezekre a problémákra panaszkodnak. Thomas Erler – aki egy potsdami gyermekklinikát vezet – azt mondta, gyakran előfordul, hogy a betegeket el kell küldeni. Burkhard Rodeck, a Német Gyermek- és Ifjúsággyógyászati Társaság főtitkára szerint a probléma egész Németországban fennáll., de a gyermekorvosok arra is panaszkodnak, hogy a gyermekkórházak fenntartási költségei sokkal magasabbak, mint a felnőtteket ellátó kórházaké, miközben a bevételeik közel azonosak.

Frank Jochum egyébként egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet: a gyermekgyógyászatban különösen nagy a nővérhiány. A számítások szerint jelenleg mintegy ötezer szakember hiányzik, és a tendencia növekvőben van. Az üres állásokat egyáltalán nem, vagy csak részmunkaidőben lehet betölteni. Jochum nem csak Berlinre nézve fest borús előrejelzést:

„A következő néhány év nagyon nehéz lesz a gyermek- és ifjúsággyógyászatban. Még ha ma úgy döntenénk is, hogy mostantól kezdve tömeges képzés lesz, akkor is legalább három évbe telne, amíg a legrosszabb vészhelyzetet megszüntetnénk”.

A Német Gyermekvédelmi Liga megdöbbenéssel reagált a gyermekkórházakban kialakult helyzetre. „Ez a teljes tehetetlenség érzése. A gyermekgyógyászati ellátásban nagyon drámai a hiány. Tényleg megdöbbentő, hogy idáig fajulhatott a helyzet” – mondta Heinz Hilgers elnök a Redaktionsnetzwerk Deutschland hírszolgálatnak. Hilgers bírálta a kormányt, amiért a szakorvosok évek óta figyelmeztetnek a gyermekklinikák és rendelők túlterheltségére, és fejlesztéseket sürgetnek, mégsem történt érdemi változás. Úgy véli, most egy olyan pontnál tart a rendszer már nem tud megbirkózni a kihívásokkal, mindez pedig előrelátható volt.

Ha összességében nézzük az ápolóhiányt, Németországban jelenleg több százezer szakember hiányzik, az alkalmazottak 70 százaléka ráadásul csak részmunkaidőben dolgozik. Emellett a munkavállalók körében a megbetegedések aránya is magasabb, mint más foglalkozási csoportokban a rendkívüli terhelés miatt.

A német szövetségi parlament a napokban elfogadott ugyan egy olyan javaslatot, amely valamelyest tehermentesítené elsősorban a gyermekklinikákat, az intézkedés gyakorlati megvalósítása azonban még heteket, akár hónapokat is igénybe vehet, ráadásul nem szünteti meg a legtöbb problémát.