Teljesen felforgatták az ingatlanpiacot a Montenegróba érkező ukránok. Sorra vásárolják a tengerparti nyaralókat, így az egekbe repültek az árak. Elemzők szerint a szegényebb ukránok Németországba mennek, mert ott munkát és szociális segélyt kapnak, a tehetősebbek pedig luxusvillákat vásárolnak vagy bérelnek az Adria partján. Pár hónap alatt 50 százalékkal drágultak az ingatlanok Montenegróban.

Luxusvillákat vásárolnak az ukránok Montenegróban

Budva, Bar, Kotor és Tivat. A montenegrói tengerpart legismertebb, legközkedveltebb városai. Budva a legnagyobb – az idegenforgalom helyi központja, a mesés táj és a gazdag történelmi örökség mellett minőségi szálláshelyeket, éttermeket és programokat kínál. A montenegrói nyár legnagyobb koncertjeinek, bulijainak helyszíne. Bar a legnagyobb kikötőváros, Kotor és Tivat pedig a monumentális Kotori-öböl gyöngyszeme.

Az Ukrajnából menekülő tehetősebb személyek ezeket a településeket szemelték ki maguknak, itt vásárolnak luxusvillákat. Ha pedig nem döntenek azonnal a vásárlás mellett, bérelnek nyaralót – sokan már egy egész évre aláírták a szerződést. A megugró kereslet természetesen az árakat is azonnal felzavarta. Egy helyi ingatlaniroda adatai szerint, ami korábban 1 700 euró volt négyzetméterenként, az most legalább 2 400, vagy akár több is. A szerb sajtónak nyilatkozó ingatlanügynök szerint a villabérlés iránt érdeklődők rendszerint drága autókkal, rendszerint Lexusokkal vagy Mercedesekkel állnak meg az irodájuk előtt, megjelenésük pedig egyértelműen tükrözi, hogy odahaza nagy lábon éltek. Ezek az emberek most sem akarnak lejjebb adni a már megszokott életvitelükből, így míg országukban háború dúl, ők adriai lubickolással töltenék az időt. Az ingatlanos szerint az ország szárazföldi része, a hegyek közé ékelt városok, egyáltalán nem érdeklik az Ukrajnából menekülő pénzeseket, számukra a tenger közelsége, a napsütés, a friss levegő, és természetesen a luxus a fontos. Arról is beszélt, hogy a bérleti díjat rendszerint fél évre előre felveszik a tulajdonosok, ezzel bebiztosítva magukat.

Az oroszok is érdeklődnek

Bár keleten heves harcok dúlnak az oroszok és az ukránok között, Montenegróban akár szomszédok is lehetnek. Az ukrán oligarchák mellett ugyanis a tehetős oroszok is megjelentek a balkáni országban, érdeklődési körük pedig megegyezik az ukránokéval: tengerparti luxus. Az oroszokat az ellenük széles körben bevezetett szankciók és az orosz-montenegrói közvetlen légi közlekedés teljes megszűnése sem zavarja. Rendszerint Szerbián keresztül érkeznek (továbbra is él a Belgrád-Moszkva repülőjárat), és azért választják Montenegrót, mert onnan nyugodtan, szép környezetből intézhetik üzleti ügyeiket.

Mi marad az egyszerű halandónak?

Az új helyzet nem csak a montenegrói ingatlanpiacon érezteti hatását – vélhetően az egész idény idegenforgalma más lesz, mint a korábbiak. Komoly problémát jelenthet például az, hogy a szezonra érkező vendégmunkások, elsősorban pincérek, szakácsok, takarítók, most nem találnak maguknak olcsó szállást a Montenegróban töltött néhány hónapra. Míg korábban 400 euróért már tudtak apartmant bérelni, most ugyanez ezer euróba is belekerül, vagyis a havi megtakarításuk jelentős részét fel is emészti. Ugyanez vonatkozik a belföldi vagy környékbeli, főként szerbiai turistákra. Dupla, vagy akár háromszoros árat ők sem tudnak kifizetni a szállásért, így vélhetően más országokban, jó eséllyel a koronavírus-járvány után újra feléledő Görögországban nyaralnak majd. De nem csak a szállások ára megy így az égbe, hanem az élet minden területén tapasztalható lesz a drágulás, az árak ugyanis várhatóan a mélyen szabott keleti zsebekhez fognak alkalmazkodni.

A helyiek is vásárolnak

A kilencvenes évek inflációjára még jól emlékező montenegróiak mindeközben attól tartanak, hogy az ukrajnai háború miatt pénzük újra elveszik egyik pillanatról a másikra. Hogy ez ne történjen meg, tömegesen kotorták elő a szalmazsákokból a félretett eurókat, és kezdtek bele az ingatlanvásárlásba. A tengerparti házak, lakások ugyanis mindig jó befektetésnek számítottak. Akinek volt annyi megtakarítása, hogy az ukránok és oroszok ízlésének megfelelő, színvonalas nyaralóhoz jusson, azonnal ki is adta azt, így a befektetés el is kezdett megtérülni.

A hirtelen és nagy kereslet miatt olyanok is voltak, akik egyik napról a másikra az utcán találták magukat. A nova.rs oldalnak nyilatkozó helyi személy arról számolt be, hogy egyik ismerőse már öt éve bérelt egy lakást Budva közelében, az ingatlan tulajdonosa azonban kapott az alkalmon, és a lakást pillanatok alatt eladta egy ukránnak, aki háromezer eurót kínált négyzetméteréért, holott az ár korábban ennek felét sem érte el. Felbolydult az ingatlanpiac, mindenki elad vagy vásárol – kinek mi éri meg – nyilatkozta egy helyi nő a szerbiai portálnak.

Orosz vagy ukrán? – A helyieknek egyre megy

Montenegró hagyományosan népszerű úti cél az orosz turisták körében, évek óta látogatnak oda, és már korábban is vettek ott ingatlanokat. A helyiek is hozzászoktak az oroszok jelenlétéhez, a nyelvet is sokan jól beszélik. Most arról számoltak be, hogy nehezen tudják megkülönböztetni az oroszokat az ukránoktól, emiatt pedig gyakran kerülnek kellemetlen helyzetbe.

„Ha ukránnak nézem, pedig orosz, azért kiabál le, ha fordítva, akkor azért” – nyilatkozta egy helyi boltos, aki igyekszik mindenkivel jóban lenni, hiszen számára az a fontos, hogy eladja a portékáját.

A Nova portálnak nyilatkozó kotori árus egy konkrét tapasztalatról is beszámolt: „Nyugat-európai turisták jöttek hajóval. Mindent összeválogattak a boltban, be is pakoltuk már, amikor egyszer csak megláttak egy Putyint ábrázoló pólót a kínálatban, ami miatt úgy megharagudtak, hogy csapot-papot otthagytak, és elmentek. Még jól le is kiabáltak, hogy terjesztem az orosz propagandát”. Az árus hozzátette, őt nem érdekli a háború – néhány hete még örültek a vásárlók az oroszos csecsebecséknek, most meg emiatt hagyják el az üzletet.

„Alig várom, hogy mindez véget érjen, és dogozhassunk nyugodtan, eltarthassuk a családunkat, etethessük a gyerekeinket” – nyilatkozta egy másik árus, aki azt is elárulta, hogy az orosz szuveníreket nem dobta ki, csak félretette, bízva abban, hogy egyszer még vevőre találnak.

A hivatalos adatok szerint Montenegróban jelenleg 6 700 ukrajnai menekült tartózkodik, közülük öten kértek nemzetközi védelmet, 1 432-en pedig ideigleneset. Utóbbit egy évre adja meg nekik az ország, és jár vele az egészségügyi ellátás, a tanulási és munkaengedély is.