Németország ipari országból ipari múzeummá válik – mondja a vegyipari szövetség vezetője

Németország ipari országból ipari múzeummá válik – mondja a vegyipari szövetség vezetője

Németországban ezekben a hónapokban kénytelenek ráeszmélni, hogy a klímacélokat nehezen lehet elérni a meghatározott dátumra. A kormány ezért most válaszút elé érkezett: vagy eltolja a kitűzött klímacélokat az energiaellátás, így a gazdaság és az emberek biztonsága érdekében, vagy felgyorsítja az átmenetet, tovább rontva ezzel a gazdasági helyzetet.

GAZDASÁG 2022. OKTÓBER 7. 07:00

A Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke, Markus Steilemann arra figyelmeztetett, hogy Németországot a szövetségi kormány energiapolitikája miatt az a veszély fenyegeti, hogy „ipari országból ipari múzeummá válik”. Az energiafordulat megvalósításához „naponta tíz szélturbinára lenne szükség” – mondta egy lapinterjúban. Hozzátette, hogy egyelőre nem látja, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány hogy akarja kezelni ezt az erőpróbát. Úgy véli, hogy a kabinet jelentős lemaradásban van az energiaátmenethez kitűzött célok tekintetében. Wolfgang Große Entrup, a VCI ügyvezető igazgatója szintén gyors előrehaladást sürgetett.

Ez azonban komoly következményekkel járhat a német gazdaságra nézve, hiszen jelenleg olyan mértékben emelkednek az energiaárak, hogy egyre több vállalkozás kénytelen jelentősen visszafogni a termelést, vagy teljesen leállítani azt. Ha tovább sürgetik az energiaátmenetet – amelyre nincs felkészülve Németország – akkor még a mostaninál is nagyobb bajba kerülhet a gazdaság.

Ennek fényében „a jól megtöltött gáztárolókról szóló sikertörténetek egyenesen cinikusak: azért vannak annyira tele, mert a termelő gazdaság egyre inkább megáll” – kritizálta a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetője, Reinhold von Eben-Worlée.

A szervezet felmérése hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Úgy véli, hogy a felmérés eredményei riasztó dolgot mutatnak.

A gazdaság által eddig elért 12 százalékos gázfogyasztás-megtakarítás nem a puszta takarékosság és a hatékonyságnövelés eredménye. Nagy része a termelés visszafogásából, sőt teljes leállításából adódik. A vállalatok 27 százaléka rövid távon az energiaválságra úgy reagál, hogy átmenetileg vagy véglegesen felfüggeszti a tevékenységét, 48 százalékuk megvárja, hogyan alakul az év hátralévő része.

A villamosenergia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a gázé pedig 224 százalékkal, így nem csoda, hogy minden második vállalat azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.

Eközben Matthias Frederichs, a Német Építőanyag Szövetség (BBS) vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy Olaf Scholz kancellárnak a fenyegető gázhiány idején minden rendelkezésre álló energiaforrást fel kell használnia, ellenkező esetben csődök sorozata és elvándorlás fenyegeti Németországot. A jelek szerint a kormány nem ebbe az irányba kíván haladni, hiszen Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter a kabinet nevében nemrég megállapodott az RWE energiaipari vállalattal abban, hogy a tervezettnél nyolc évvel korábban, már 2030-ra megszüntetik a szénkiteremlést. Az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki, jobboldali párt szerint ez a megállapodás felelőtlen a jelenlegi energiaválságra való tekintettel.

„Az energiabiztonság szavatolása helyett Habeck továbbra is a radikális klímaaktivistáknak csinál politikát. Ezzel a gazdasági miniszter a polgárok, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és a kézművesek érdekei ellen cselekszik. Az AfD azt követeli, hogy a szövetségi kormány tartsa magát a széntüzelésű erőművek eredetileg megállapított élettartamához, és vizsgálja meg, hogy az energiabiztonság érdekében szükséges-e a 2038 utáni meghosszabbítás. Ezekben a nehéz időkben az ország érdekeit kell szem előtt tartani és nem az irreális éghajlati célokat”

– jelentette ki Tino Chrupalla, az AfD parlamenti képviselője.

GAZDASÁG

Címkék:

crisis, energy, germany, inflation