Bár a kormány klímavédelmi célkitűzéseinek fontos eleme a hőszivattyúk minél szélesebb elterjedése, a Bosch arra figyelmeztet, hogy rengeteg lakásban haszontalan eszköz lenne a berendezés.

Az Egyesült Királyságban nincs értelme a hőszivattyúknak olyan régebbi házak esetében, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt szigeteléssel vagy nem önállóak – legalábbis erre figyelmeztet a Bosch UK ügyvezető igazgatója. A Bosch Worcester márkanév alatt hőszivattyúkat és gázkazánokat egyaránt gyárt az Egyesült Királyság piacára, és az ország egyik legnagyobb központi fűtésszolgáltatója, évente több tízezer készüléket ad el. Vonjy Rajakoba szerint

a hideg évszakokban jól szigetelt otthonokra van szükség, ráadásul a hőszivattyúknak hely kell a külső egységhez és a tartályhoz is, rengeteg brit lakás pedig egyik követelménynek sem felel meg. Márpedig a kormány adatai szerint a magánlakások csaknem kétötöde 1945 előtt épült, vagyis alkalmatlan arra, hogy hőszivattyút telepítsenek és üzemeltessenek azokban.

Csakhogy a hőszivattyúk tömeges elterjedése az egyik legfontosabb eleme a brit kormány azon tervének, hogy 2050-re elérje a „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátást. A cél az lenne, hogy 2028-ig évente 600 ezer hőszivattyút telepítsenek, szemben a jelenlegi mintegy 35 ezerrel. Azért ilyen lassú a folyamat, mert egyrészt rendkívül költséges a hőszivattyúk beépítése, másrészt pedig egyre nagyobb aggályok merülnek fel a berendezésekkel kapcsolatban.

Az Energy Saving Trust szerint egy hőszivattyú megvásárlása és telepítése általában 7000 és 13 000 font közötti összegbe kerül. Összehasonlításképpen, egy új gázkazán költsége mindössze 570 font plusz a telepítési díj, legalábbis a The Eco Experts weboldal megállapításai szerint.

Vonjy Rajakoba szerint a hőszivattyúk helyett inkább a hidrogénnel működő kazánok jelentenék a megoldást a régebbi házak és lakások esetében, az egyik parlamenti bizottság azonban úgy véli, hogy gazdaságilag nem érné meg egyelőre a hidrogénbe fektetni. A Bosch-hoz hasonlóan a gázipari vezetők is a hidrogént támogatják, mint hosszútávú megoldást az otthonok fűtésére.

Ahogy arról korábban a V4NA beszámolt, nem csak az Egyesült Királyságban erősödnek a hőszivattyúkkal szemben felállított aggályok. Egy tanulmányból kiderült, hogy Németországban a lakóépületeknek csak kevesebb mint a fele alkalmas a készülékek hatékony üzemeltetésére. A készülékeket az alkalmatlan épületekbe is be lehet szerelni ugyan, de gazdaságilag rosszabbul járnak a lakók, mint a mostani rendszerrel.

Egy “H” energiahatékonysági osztályú régi épületben egy léghőszivattyú hatásfoka 36 százalékkal alacsonyabb, mint egy “A++” osztályú épületben lévő hőszivattyú teljesítménye. Ennek jelentős pénzügyi következményei vannak:

egy “H” osztályú, szigeteletlen házban a gázfűtés éves költségei körülbelül 4520 eurót tettek ki a tanulmány során. Az alternatív fűtési rendszer működtetésére viszont a lakóknak körülbelül 5900 eurót kellene költeniük – 33 százalékkal többet.

Pedig a szövetségi kormány azt kívánja erőltetni, hogy az új építésű lakásokban hőszivattyúkat telepítsenek, és a többi háztartásban is cseréljék le a mostani gáz-és olajfűtésű rendszereket hőszivattyúra. Kiderült az is, hogy a hőszivattyúk gondatlan telepítése nem megfelelő épületekbe nemcsak magas üzemeltetési költségekkel jár, hanem túlterheli az elektromos hálózatot és ezáltal a környezetet is. Ráadásul rengeteg berendezés olyan gázokat tartalmaz, amelyek erősen rákkeltők, így egy kis szivárgás is életveszélyes lenne.