Számos közelmúltbeli incidens mutatja az erőszak és a fiatalkori bűnözés megugrását Franciaországban. Egy klinikai pszichológus szerint ebben nagy szerepe van az online térnek, ahol a fiatalok rutinosan mozognak, a szüleiknek azonban sokszor fogalma sincs, hogy milyen tartalmakhoz férnek hozzá a fiatalok.

Samara erőszakos támadása Montpellier-ben, Shemseddine halála Viry-Chatillonban, egy 15 éves tinédzser késeléses halála Romans-sur-Isere-ben: Franciaországban egymást követik a tragikus esetek, amelyekben nagyon fiatal tinédzserek mind az elkövetők, mind az áldozatok. Johanna Rozenblum klinikai pszichológus és esszéíró a Factuel Media oknyomozó hírportálnak írt elemzésében rámutat arra, hogy jelenleg nincs olyan érvényes tudományos vizsgálat, amelyet kellően nagy létszámú csoporton végeztek volna, hogy a fiatalok körében az erőszak mennyiségi növekedését dokumentálni lehessen,

Viszont tagadhatatlanul megnőtt az erőszak formája: több a verbális erőszak, több a fizikai erőszak és még több az „önagresszió”, azaz az öngyilkossági kísérletek, a csonkítások, a önsebzések és az étkezési zavarok. Személy szerint egyre több olyan pácienssel találkozom, akik saját testi épségüket károsítják – írja elemzésében.

A szakpszichológus rámutat arra is, hogy az erőszaknak a jellege megváltozott az elmúlt időszakban: egy félreértett pillantás is eredményezheti azt, hogy egy konfliktust közvetlenül késsel rendeznek el.

Ma egy középiskolás diákot megölhetnek az iskola elhagyásakor, mert az egyik osztálytársa úgy gondolja, hogy rosszul viselkedett vagy „csúnyán nézett” a nővérére. Ez a viselkedésbeli gátlástalanság újdonság

– teszi hozzá, és megjegyzi, hogy a közösségi oldalakon való büntetlenségnek a valós életben is vannak következményei: az erőszakos cselekmény egyszerűen az online büntetlenség szinte logikus következménye.

Johanna Rozenblum arról is ír, hogy gyakran az erőszak a szülői tekintély feletti kontroll elvesztésével függ össze. Az erőszakosan viselkedő gyerekek általában rossz családi helyzetben vannak. Az is jól látható, hogy milyen szerepe van a közösségi oldalaknak a bántalmazásokban.

Nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy fiatal cyber-harassing (online zaklatás), stalking (egy másik személy tevékenységének megszállott követése a közösségi hálózatokon) vagy bosszúpornó (szexuálisan egyértelmű tartalmak online terjesztése valaki tudta nélkül) áldozatává válik

– emelte ki.

A szakértő hozzáteszi, hogy az online térben megugrik az erőszak, amelyet senki sem lát, nem szabályoz és nem moderál, egy egyszerű okból: a legtöbb szülő semmit sem ért a közösségi hálózatokhoz, és nem avatkozik bele gyermekei digitális életébe.

Az erőszak csendben gyűlik a közösségi platformokon

– fogalmazott.

A tavaly nyári franciaországi zavargásokkor újra előtérbe került a szülői büntetőjogi felelősség kérdése. Johanna Rozenblum arról számolt be, hogy minden nap szembesül a szülők mulasztásaival, ez azonban nem feltétlenül szemrehányás, hiszen a generációs szakadék óriási.

A mai fiatalok rendkívül stimuláltak, és korlátlanul hozzáférnek rengeteg információhoz. A legtöbb szülőnek fogalma sincs arról, hogy mit csinálnak a gyerekei a közösségi oldalakon, mennyi információhoz jutnak hozzá nap mint nap az Instagramon, a TikTokon és a Snapchaten. Mivel nem ismerik meg ezeket a különböző platformokat, képtelenek előre látni a veszélyeket, amelyeket jelenteken. A felnőttek világa és a fiatalok digitális világa között szakadék tátong

– fogalmazott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a francia oktatási miniszter nemrég említette a mobiltelefonok iskolai kitiltásának ötletét, ami szerinte jó ötlet.

Általánosságban elmondható, hogy a tizenévesek számára fontos, hogy legyenek unalmas pillanatok, mert ez az, ami kötődést teremt, és serkenti a kreativitást és a képzelőerőt. Ráadásul, ha valami probléma van, a gyerek a felnőtthöz fordulhat, ahelyett, hogy kísértésbe esne, hogy a saját kezébe vegye a törvényt

– tette hozzá Johanna Rozenblum.