A titkosszolgálatok számára egy aranybánya a közösségi média a szakértő szerint, aki hozzátette, hogy ma a CIA a megszerzett információk döntő többségéhez legális úton jut hozzá, az internet és a közösségi média segítségével.

Az ukrán háború kapcsán vált kiemelt témává, hogy az átlag polgárok sokszor a saját személyes adataikon túl titkos információkat is megosztanak a közösségi hálózatokon, legtöbbször anélkül, hogy tudnák mit tesznek. Földi László, volt hírszerző tiszt szerint az emberek által az internetre feltöltött információk keltette dömping rengeteg időt energiát és pénzt takarít meg a titkosszolgálatoknak.

„Korábban egy személy feltérképezése hosszú időt vett igénybe, és nagyon nehezen lehetett eljutni bizonyos forrásokhoz. A feldolgozás egy lassú, szisztematikus folyamat volt. Jelen pillanatban azonban csak fel kell menni a Facebookra, vagy bármilyen más közösségi hálóra és az illető saját magáról mond el olyan információkat, amit egy avatott kézbe kerülve nagyon jól fel tudnak használni” – mondta Földi László, aki kiemelte, hogy szerinte az úgynevezett közösségi rendszerek és annak a feltalálói nem csupán a tájékoztatás okán hozták létre a közösségi médiumokat és az információ átadására alkalmas online tereket, hanem egy másodszándékkal is, aminek egyik célja az információgyűjtés, majd a megszerzett információ feldolgozása, és ezen keresztül a befolyásolás elérése.

A szakértő hozzátette, hogy a szolgálatok a közösségi hálózatokat folyamatosan figyelik. Ezek egy része olyan technikai feltételekkel rendelkezik, amelyek elégségesek ahhoz, hogy megfelelő forrásokhoz és információkhoz jussanak anélkül, hogy kilépnének az irodai környezetükből.

A titkosszolgálatok legfontosabb része azonban a hálózatban és annak erejében rejlik a szakértő szerint. „Nem James Bondok rohangálnak a világban és törnek föl páncélszekrényeket leginkább, bár ilyen is előfordulhat. Az ő dolguk elsősorban az, hogy beszervezzék és ügynöki státuszba helyezzék a kapcsolatokat, építsék az úgynevezett hálózatot. A kapcsolatoknak pedig olyan megfelelő pozícióban, munkahelyen és megfelelő körülmények között kell élnie és dolgoznia, ami a titkosszolgálat szempontjából fontos és használható. Tehát ez az egység, ezek a különböző összekapcsolódó rendszerek azok, amelyek képesek az eredményes munkára”.

Földi László kiemelte, hogy ma a világ legnagyobb titkosszolgálata, a CIA által megszerzett információk több mint kilencven százalékát úgynevezett legális, legtöbb esetben internetes forrásból szerzi. Ezzel pedig felgyorsítják az információszerzés folyamatát mivel így nem kell titkos akciókat végrehajtani, csupán a meglévő technika használata szükséges. A személyekkel kapcsolatos nyomozás terén is döntő szerepe van a közösségi hálózatoknak, ugyanis az emberek egyre több mindent mutatnak be a közösségi hálón, amit bárki elérhet, így a titkosszolgálat is ezeket figyeli.

A közösségi médiába való korlátlan feltöltési lehetőség komoly kockázatot is rejt magában. Elég csak arra gondolni, hogy ha az ukrán haderők helyéről, mozgásáról vagy a fegyverszállításokról egy civil feltölt egy fotót, egy videót, az mindenki számára elérhető lesz. Ezzel az orosz hírszerzők munkáját nagyban megkönnyíti. Az ex-hírszerző elmondta, hogy azokat a személyeket, akik a tudtukon kívül töltenek fel titkos információkat nem lehet kémnek nevezni, mivel a cselekedetük nem volt tudatos, csupán a tájékozatlanságuk eredménye. „A titkosszolgálatok az ilyen helyekről gyűjtött információkat sötét információ szerzésnek nevezik, ugyanis az információ adó nincs tudatában annak, hogy ezzel ő hazaárulást követ el, államtitkokat ad ki, és idegen hatalom kezére juttat el információkat” – jelentette ki Földi László.

Az utóbbi időben a brit hírszerzés, az MI6 több olyan információt is kiadott az orosz elnök egészségügyi állapotával kapcsolatban, amikről utólag kiderültek, hogy hamisak. A hamis, vagy esetleges dezinformációkról Földi László elmondta, hogy van logika abban, ha a hírszerző szolgálat szándékosan dezinformációkat közöl, és abban is, hogy esetleg hamis információkhoz jut hozzá.

„Vannak úgynevezett kettős ügynökök, amikor mindkét, egyébként szemben álló oldal ugyanazt a személyt beszervezi. Ebben az esetben a másik szolgálat olyan információkat kap az ügynöktől, amelyek megtévesztők, dezinformációk. Ez életszerű a titkosszolgálatok világában, ha sikerül beépülni az ellenfél szolgálatába. De ugyanakkor van az úgynevezett szándékos befolyásolás, a közvéleménynek a «megdolgozása» az ügyben, hogy azt gondolják, amit az ügynökség szeretne, hogy ne találkozzanak a tényekkel, mert azok az ügynökség érdekei ellen hatnak” – tette hozzá a volt titkosszolgálati tiszt.

Példaként a szakértő a nemrég Lengyelországban becsapódott rakétát említette, mivel a becsapódás után azonnal megjelentek az információk, miszerint Oroszország rakétát lőtt ki Lengyelországra. Földi László szerint ezzel az oroszok elleni még meglévő szimpátiát akarták tovább csökkenteni a társadalmakban, a világban, a közvéleményben. Továbbá erősíteni a korábbi narratívát, miszerint az oroszok agresszorok, akik most már nem csak Ukrajnát, hanem Lengyelországgal együtt a NATO-t is megtámadták.

A közösségi média felelős használatára korábban a Magyar Honvédség is figyelmeztetett – éppen Facebook-oldalán.

A magyar Honvédelmi Minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy bármit is tudnak a magyar csapatokról, ne osszanak meg a közösségi oldalakon, sőt, telefonon és e-mailben sem semmit az országon belüli csapatmozgásokról.