Nyugat-Európában és a kontinens északi országaiban is egyre kevesebb gyermeket szülnek a nők.

Németországban a születési ráta 2022-ben tízéves mélypontra süllyedt, miután csupán 738 819 gyermek született – közölte a szövetségi statisztikai hivatal. A születési ráta ezzel 2021-hez képest nyolc százalékkal, 1,46 gyermekre esett egy nőre vetítve, ami a legalacsonyabb szint 2013 óta, amikor egy nő átlagosan 1,42 gyermeket szült.

2022 kamen in Deutschland 738 819 Kinder zur Welt, 7 % weniger als 2021, dem geburtenreichsten Jahr seit 1997. Die zusammengefasste #Geburtenziffer sank gegenüber dem Vorjahr um 8 % auf 1,46 Kinder je Frau und damit auf den niedrigsten Stand seit 2013: https://t.co/YaCXsxyNml

— Statistisches Bundesamt (@destatis) July 21, 2023

Ahhoz, hogy egy ország népessége – bevándorlás nélkül – ne csökkenjen, a magasan fejlett országokban tisztán matematikai értelemben egy nőnek körülbelül 2,1 gyermeket kellene szülnie” – magyarázták megállapításaikat a demográfusok. 2022-ben egyébként minden szövetségi államban – különösen Hamburgban és Berlinben – csökkent a ráta, a fővárosban tíz százalékkal. Eközben a születésszám csökkenése Brémában volt a legenyhébb, négy százalékkal.

Érdekesség, hogy amikor 1973-ban kezdték a nyilvántartást, a nők még átlagosan 1,57 gyermeket szültek. Az anyák átlagéletkora első gyermekük megszületésekor 30 év körül volt, az apáké pedig 33 év körül.

Nem csak Németországban zuhant az újszülöttek száma. A Max Planck Demográfiai Kutatóintézet „Human Fertility Database” adatbázisa szerint Dániában tíz százalékkal, Norvégiában és Svédországban pedig egyenként kilenc százalékkal csökkent a születések száma az előző évhez képest, tehát hasonló mértékben, mint Németországban.