Óriási migránstanya található mindössze pár száz méterre a magyar határkerítéstől. Az elhagyatott épületben nagyszámú illegális bevándorló tartózkodik, akik alig várják, hogy átlépjenek, átszökjenek az EU-ba. A szerbiai Majdány és Rábé település lakossága fél, mert a tél beköszöntével nem kímélik az elhagyatott házakat a migránsok. Nincs mást tenniük, berácsozzák az ablakokat is.

Romos falvak új lakói

A szerb-román-magyar hármashatár szerbiai oldalán fekszik a két aprócska település: Majdány és Rábé. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási eredmények szerint Majdánynak 210, Rábénak mindössze 106 lakosa volt. Mostanra vélhetően ez is lényegesen megcsappant – az ottaniak összesen legfeljebb 200 fővel számolnak.

kép: V4NA

Majdány és Rábé azonban nem osztozik az elnéptelenedő szerbiai falvak csendes sorsán – itt más, súlyosabb problémák vannak, a csendről pedig csak álmodni lehet.

Ezek a falvak ugyanis nem elvesznek, hanem gyökeresen átalakulnak. Az egykori, többségében magyar lakosság helyére ugyanis afgán, szír, iráni és más származású migránsok érkeztek, akik már jórészt átvették a hatalmat a térségben. Az illegális bevándorlókat a magyar határ közelsége vonzotta ide. A falvak ugyanis gyakorlatilag a határkerítés tövében fekszenek – némely ház csak pár száz méterre van az Uniótól. Ráadásul itt ér véget a Magyarország által lefektetett, több méter magas, szögesdróttal is megerősített, állandó őrizet alatt álló kerítés, így az is csábító lehet, hogy megkíséreljék azt Románia felől gyakorlatilag megkerülni.

kép: V4NA

A migránsok évekkel ezelőtt bevonultak a falvakba. Fő tanyájuk a határ közvetlen közelében fekvő épület. Ennek környéke ottjártunkkor is hangos és zsúfolt volt.

kép: V4NA

A csarnokszerű objektum ajtajait és ablakait pokrócokkal fedték el, a falakra arab betűs kiírásokat festettek, mindent elborít a szemét és a gaz. A főút felőli oldalon egy középkorú férfi ült, egyfajta őrszem vagy portás, aki azonnal bekiabált a többieknek, amint megálltunk az autóval, hogy fotókat készítsünk.

kép: V4NA

„Fotó, fotó” – szólt hozzánk, köszöngetett és integetett is a mezítlábas migráns. Közben egy kisebb társaság sétált be az épület udvarába – bevásárlószatyrokat cipeltek és egy elektromos elosztót is lengettek, mely arra enged következtetni, hogy az egykori laktanyában van áramellátás.

De nem csak a laktanyát szállták meg a migránsok: beköltöztek az elhagyatott házakba is, melyek tulajdonosai már jórészt meghaltak, a leszármazottak pedig csak ritkán jutnak oda, hogy gondoskodjanak az ingatlanról. A migránsok így gyakorlatilag sorra járták ezeket az épületeket, a használható dolgokat elvitték, a bútorokat feltüzelték. Ahol már ők sem akartak megszállni, ott leszedték a tetőgerendákat, kitépték a nyílászárókat, felszedték a padlót, hogy abból rakjanak tüzet. A házak időnként ki is gyulladnak – a kisebb tüzeket a maréknyi helyi oltja el, a nagyobbakhoz a tűzoltókat is riasztani kell.

kép: V4NA

A falvak eredeti lakói közül már csak azok maradtak, akiknek nincs pénzük elköltözni, vagy akiknek a földjeik is itt vannak, így megélhetésük is csak itt lehetséges. Ők jobb híján megtanultak együtt élni a helyzettel. Tudják, melyik környéket kell elkerülni, és arra is odafigyelnek, hogy gyerek vagy nő ne menjen egyedül az utcára, pláne ne sötétedés után. Bántalmazásról nem jöttek még hírek, a lopások viszont rendszeresek: a migránsok beszöknek a még lakott házak udvarába, elviszik a gyümölcsöt, zöldséget, diót, tojást, befőttet, savanyúságot – amit csak találnak.

kép: V4NA

Hogy ezt megakadályozzák, a helyiek éjjel-nappal zárják a kapukat, egyesek pedig arab nyelvű feliratokat akasztottak ki „Itt emberek laknak, tilos bemenni” vagy „Magánterület” szöveggel. Ha a migránsok mégis bemennek az udvarokba, a helyiek előbb igyekeznek maguk kizavarni őket, ha pedig ez nem sikerül, kihívják a rendőrséget. Nyáron sírgyalázás is történt. A rábéi temetőben nyolc keresztet rongáltak meg. A rendőrség elvégezte a helyszínelést és nyomozást indított. A helyiek állítják: láttak migránsokat a környéken, de bizonyítékuk nincs ellenük. A majdányi és rábéi embereket emellett az őket körül vevő szemét és romhalmaz aggasztja, és hogy a szemük láttára semmisül meg a falu, melyet szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek. Most a téltől félnek. Az elmúlt években ugyanis azt tapasztalták, hogy a fázó migránsok egyre agresszívabban mennek neki a lakatlan házaknak, hogy azok minden éghető részét elcipeljék és felgyújtsák.

kép: Facebook

Elkezdődött a romeltakarítás

A lepusztult, romos házakkal tulajdonosaik már nem tudnak mit kezdeni, felújítani ezeket nincs értelme, eladni nem lehet, a bontás csak költséggel jár. A helyzet orvoslása érdekében szeptember elején megkezdték a romos házak elbontását a két településen.

kép: Facebook

A Törökkanizsáért civil szervezet magyarországi forrásokból biztosította a romok elbontásához szükséges eszközöket. A projekt megvalósítása a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárásának köszönhető, melynek elnöke, Pásztor István a munkálatok megkezdésekor azt mondta,

„A szülőföldjükön élő polgároknak joguk van a mindennapi békés hétköznapokra, a nyugalom és biztonság visszaállítására, amelyben a migránsok megjelenése előtt éltek.”

A romeltakarítással a migránsok búvóhelyei szűnnek meg, ettől pedig azt várják, hogy csökkenjen a falvakra nehezedő nyomás, ugyanakkor némileg javul a települések összképe.

kép: Facebook

Első körben nyolc házat bontottak le, de tervezik a folytatást is. A parcellákat teljesen megtisztították, így megművelésre is alkalmassá váltak.

A rendőrség is tehetetlen

Rendszeresek a rendőrségi akciók Majdányon és Rábén. A szerb belügyi szervek munkatársai ilyenkor begyűjtik az illegálisan ott tartózkodó bevándorlókat, és elszállítják őket valamelyik befogadóközpontba – alkalmanként több tucat, vagy akár több száz bevándorlót is buszokra raknak.

kép: V4NA

A migránsok azonban egy percig sem maradnak a befogadókban. Hiába kapnak ugyanis ellátást, normális szállást, meleget és biztonságot, nekik az a fontos, hogy a határ közelében legyenek, hogy aztán onnan ostromolják a magyar kerítést – minden éjjel, vagy akár egy nap alatt többször is. A befogadóközpontokba szállított migránsok ilyenkor szinte azonnal taxit hívnak, és már mennek is vissza a majdányi laktanyához. A helyiek azt mesélik, rendszeresen jönnek szabadkai, zombori, nagykikindai rendszámú taxik, melyek tele vannak migránsokkal. Ott jártunkkor is éppen érkezett egy.

kép: V4NA

A határkerítés délre helyezése hozhat csak tartós megoldást

Évek óta folyik a szélmalomharc a határ menti településeken – nem csak Majdányon és Rábén, hanem Horgoson, Szabadkán, Bajmokon, Zomborban és más falvakban, városokban is.

kép: V4NA

A migránsok jelenléte már szinte természetes, a helyiek félelme azonban nem csillapszik. A lopások, rongálások, az állandó szemetelés miatt egyre fogy a türelem. Sokan azt látják, településükön már nem a helyiek, hanem a migránsok írják a szabályokat.

kép: V4NA

Mindenki a tartós megoldásra vár, melyet most talán a szerb-észak-macedón határon épülő kerítés és megerősített védelem jelenthet.

A V4NA is beszámolt arról, hogy nemrégiben Belgrádban egyeztettek Szerbia, Magyarország és Ausztria illetékes miniszterei. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Aleksandar Vulin akkori szerb belügyminiszter úgy fogalmazott, Szerbia nem engedi meg, hogy a migránsok parkolóhelyévé váljon. Elmondta, az ország ezentúl nem azon fog dolgozni, hogy a migránsoknak úgynevezett hotspotokat és befogadóközpontokat hozzon létre, vagy hogy bármilyen módon könnyítsen az ő itt-tartózkodásukon, hanem hogy megállítsa őket, mielőtt még belépnének. Ennek helye pedig a szerb-észak-macedón határ lesz.

Újra rekordokat döntöget a migránsok száma

Szerbiában idén kétszer annyi migránst regisztráltak a hatóságok, mint tavaly az év első kilenc hónapjában. 2021-ben ugyanezen időszakban több mint negyvenezer migránst vettek nyilvántartásba, most több mint nyolcvanötezret.

kép: V4NA

A Frontex adatai is növekedést mutatnak: az év első kilenc hónapjában az Európai Unió külső határain 228 240 törvénytelen belépést észleltek, ez 70 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és 2016 óta a legmagasabb érték. A balkáni útvonal továbbra is az első helyen áll.