Az ukrajnai háború kirobbanása után csaknem két évvel félelmetes adat látott napvilágot. Az ukrán férfiak várható élettartama 10 évet csökkent.

Az orosz-ukrán háború előtt a szakértők 66-67 év körülire becsülték az ukrán férfiak várható élettartamát, de ez mára 57-58 évre zuhant – jelentette az osztrák Exxpress.

Ezzel a riasztó csökkenéssel

Ukrajna a világ legalacsonyabb várható élettartamú országai közé került, szorosan követve olyan nemzeteket, mint Csád (54), Nigéria (54), Lesotho (55) és a Közép-afrikai Köztársaság (55).

Az aggasztó demográfiai tendenciákat tetézi, hogy Ukrajna küzd a világ legalacsonyabb születési rátájával. Egy kormányzati tanulmány szerint egy szülőképes korú nőre átlagosan csak 0,7 gyermek jut.

Ráadásul a folyamatos konfliktus miatt több mint hatmillió ember hagyta el az országot Európa felé, négymillió ukrán pedig az oroszok által megszállt területeken rekedt.

Mint ismert, a katonaköteles korú férfiakra korlátozások is vonatkoznak, hogy elhagyhatják-e az országot, ami hozzájárul a nemek szerint szegregált népességhez. E tényezők együttes hatása komor képet fest Ukrajna demográfiai kihívásairól a geopolitikai zavarok közepette.

Demográfiai válság

Az már régóta ismert, hogy Ukrajna demográfiai válsággal néz szembe, amelyet a háború csak tovább súlyosbított.

Ukrajna már akkor is magas kivándorlási rátával rendelkezett, amikor a Szovjetunió összeomlása után elhagyta a kommunista blokkot. Míg azonban más kelet-európai országoknak a politikai és gazdasági stabilitás révén sikerült megfordítani a helyzetet, Ukrajnában a helyzet romlott – állapította meg Marina Tvedorstup kutató a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetétől egy 2022-ben közzétett jelentésében. Tvedorstup akkor öt problémát említett, amelyeket a háború súlyosbított: a csökkenő születési arányszám, a várható élettartam csökkenése, a nagyobb mértékű migráció, a népesség elöregedése és a munkaerőpiac tönkretétele.

A háború pedig további évtizedekre megpecsélheti Ukrajna sorsát. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzet magyar napilapnak beszélt arról, hogy a jelenlegi háború következményeit a demográfiára nézve nem kizárólag az aktuális kivándorlás és háborús veszteségek szempontjából érdemes vizsgálni, hiszen

az országot elhagyó lakosság jelentős része a legproduktívabb réteg, tehát a lakosság reprodukálása szempontjából legfontosabb korosztály fog hiányozni Ukrajnában, még akkor is, ha egy részük a háború lezárása után haza is költözik. Félő, hogy a születések száma továbbra is csökkenni fog Ukrajnában, és emellé társul majd az is, hogy a háború miatt elvándorolt ukrán állampolgárok nagy része nem tervez visszatérni.

A háború lehetséges demográfiai hatásairól szóló egyik legpontosabb és legteljesebb tanulmányban, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 programjában, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásával készítettek, Hill Kulu és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy

a háborús veszteségek hatásai és a feltételezés alapján, hogy a háború befejezése után a menekülteknek csak a tíz százaléka tér haza, Ukrajna népessége 24 vagy 33 százalékkal csökkenhet, attól függően, hogy a háború rövid vagy hosszú ideig tart.

A hatást különösen a gyermekek és a munkaképes korú lakosság fogja érezni. Amint azt a szerzők elismerik, ez a számítás nem veszi figyelembe a további problémákat, például a civil lakosság körében a sérülésekből, fertőző betegségekből és egyéb, a háború által okozott traumákból eredő egészségügyi válság hosszú távú hatásai miatt megnövekedett halálozási arányt.