Nagy-Britanniának további 250 ezer házat kell építenie csak a bevándorlók számára
Szinte lehetetlen helyzet előtt áll a brit gazdaság, hiszen egyre több bevándorló akar letelepedni a szigetországban, de nincs elég lakás – ami van, az pedig nagyon drága a hiány miatt. Most úgy kellene felturbózni az építőipart, hogy az ágazat a koronavírus-járvány óta se tért teljesen magához.
Sürgősen fel kell turbózni az ingatlanok építését
Nagy-Britanniának további 250 ezer lakást kellene építenie idén, hogy befogadja a tavaly érkezett rekordszámú bevándorló tömeget – figyelmeztetnek a szakértők. Az Investec nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég szerint az Egyesült Királyságban tapasztalható krónikus lakáshiányt tovább súlyosbítja az a bevándorlási hullám, amely 2022-ben az szigetországot sújtotta. A kereslet hirtelen fellendülése és a kínálat drasztikus csökkenése miatt az ingatlanok árai és a bérleti díjak is az egekbe szöktek, 2023-ban pedig ez tovább folytatódik a várakozások szerint.
A szakértők úgy vélik, a fent említett 250 ezer új lakás is csak enyhíteni tudja a fojtogató problémát, megszüntetni azonban képtelenség ennyi ingatlannal.
A legfrissebb migrációs adatok nyomán az Investec arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak valószínűleg felül kell vizsgálnia az évi 300 ezer lakás építésére vonatkozó célkitűzését is, mivel ez a a szám a jelenlegi tényleges szintnél jóval alacsonyabb migrációs előrejelzéseken alapult. Ebből arra lehet következtetni, hogy a befektetési bank szerint a migráció nem fog csillapodni idén, de talán még jövőre sem.
A legális és az illegális migráció is szorongatja az országot
A Brit Statisztikai Hivatal (ONS) beszámolója szerint a tavalyi naptári évben 606 ezren telepedtek le Nagy-Britanniában, 118 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Tizenkét havi időszakra számolva még soha nem ért el ilyen szintet a nettó nagy-britanniai bevándorlás.
Az adatok szerint 2022-ben 1,16 millióan telepedtek át külföldről Nagy-Britanniába, tartós kivándorlás céljából ugyanakkor 557 ezren távoztak. Az ONS kimutatta azt is, hogy az új bevándorlók közül 151 ezren az Európai Unióból érkeztek, 202 ezer EU-állampolgár viszont távozott, így nettó 51 ezerrel csökkent tavaly a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok száma.
A legtöbben, 925 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. Az EU-n kívüli térségből Nagy-Britanniába áttelepülők száma egy év alatt 287 ezerrel emelkedett az ONS csütörtöki kimutatása szerint. A statisztikai hivatal szerint a nem uniós bevándorlók közül a legtöbben nagy-britanniai munkavállalás céljából érkeznek.
A brit szakmai szervezetek régóta folyamatosan figyelmeztetik a kormányt arra, hogy a munkaerőhiány elsődleges oka az EU-munkavállalók folyamatos elvándorlása a brexit miatt. Nagy-Britanniában csak azok az EU-polgárok maradhattak a brexit előtt megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, de nekik is meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért – kell folyamodniuk. A londoni belügyminisztérium ugyancsak csütörtökön ismertetett friss statisztikája szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió ilyen kérelem érkezett a brit hatóságokhoz. A lista élén a román állampolgárok állnak 1,48 millió folyamodvánnyal. A Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.
Eközben az illegális migráció is komoly fejtörést okoz a kormánynak, amely igyekszik szigorítani a törvényeken, hogy valamelyest csökkentse az országra nehezedő nyomást. A brit belügyminisztérium összesítése szerint csak tavaly 45 ezer illegális bevándorló kelt át csónakkal Franciaországból az Egyesült Királyságba, csaknem kétszer annyian, mint az előző évben.A Calais környékéről induló csónakok a csatorna legszűkebb pontján kelnek át, és általában Dover közelében érnek partot. A helyiek kételkednek abban, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása megfékezi az áradatot.