Kimutathatóan nőtt a mentális problémákkal küzdő svédek száma. A rendszeres robbantások és lövöldözések sokkal sokrétűbb problémákat okoznak, mint az anyagi vagy gazdasági károk.

Ahogy arról már a V4NA is beszámolt, 2025-re mindennapossá váltak a robbantások és lövöldözések Svédországban, a bevándorlókból álló bűnbandák a svéd társadalomnak gyakorlatilag minden szintjére beszivárogtak.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egyenesen „belföldi terrorizmusnak” nevezte a bandák közötti háború miatt egyre terjedő és erősödő erőszakot.

Az Uppsalai Egyetem kutatói Stockholmban, Göteborgban, Malmőben és Uppsalában azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az emberek mentális egészségére az, ha folyamatosan olyan környezetben kell élniük, ahol bármikor előfordulhatnak robbantások vagy lövöldözések. Arra jutottak, hogy

az érintett környékeken kimutathatóan megnőtt a mentális betegségek kezelésére felírt gyógyszer receptek száma.

Az előzetes eredmények szerint a mentális betegségek gyógykezeléseinek száma akár tíz százalékkal is megnő az adott térségben az erőszakos cselekményt követő hónapokban.

„És ez valójában hatalmas növekedés” – mondta Mattias Öhman, az Uppsalai Egyetem Lakás- és Városkutatási Intézetének közgazdásza a Svéd Rádiónak.

A kutatás során a mobiladatokat is kielemezték, hogy megvizsgálják, hogyan változik az emberek mozgási szokása, és hogyan befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét a robbantások és lövöldözések sorozata.

Robbantások és lövöldözések: csökkennek az ingatlanárak

A robbantások és lövöldözések nemcsak a biztonságot és az életminőséget csökkentik, hanem egyértelmű gazdasági következményeik is vannak. A kutatások azt mutatják, hogy a kábítószer-kereskedelem és a lövöldözések úgynevezett „forró pontjai” egyértelműen negatívan hatnak a lakásárakra: ezeken a területeken a bűnözés minden egyes százalékpontos növekedése esetén 1,5 százalékkal csökkennek az ingatlanárak.

„Ha más tényezőkkel is korrigáljuk a mutatót, akkor tíz százalékos árhatást is láthatunk”

– mondta Mats Wilhelmsson, a KTH alkalmazott pénzügyi közgazdaságtan professzora az SvD-nek, hozzátéve, hogy „az új robbantások és az azokat övező nagy figyelem miatt az árhatás még ennél is nagyobb lehetett”.

Mint ismert, a bandák közötti összecsapások karácsony óta megsokszorozódtak, és ez a Rawa „Kurd róka” Majid és Ismail „Strawberry” Abdo bandavezérek közötti konfliktushoz köthető.

Ardavan Khoshnood kriminológus egyébként már 2023-ban arról beszélt, hogy szinte csak a háborúban lévő országokban robbantanak többet, mint Svédországban.

„Mexikó az egyetlen nem háborúban álló ország a világon, ahol többet robbantanak, mint Svédországban”

– hívta fel rá a figyelmet.