Az újonnan alapított "Bündnis pro Rettungsdienst" (Szövetség a mentőszolgálatokért) figyelmeztet: ha a dolgok így folytatódnak, hamarosan mindennapos lehet, hogy nem érkezik mentőautó egy riasztási helyszínre. Hasonló problémákkal küzd az Egyesült Királyság áll, ahol szintén küszöbön a krízis.

Kritikus a helyzet Németországban

Könnyen előfordulhat a közeljövőben, hogy valakinek sürgősen mentőre van szüksége, de hiába hívja a szolgálatot, nem tudnak kocsit küldeni – erre figyelmeztetnek különböző német szakszervezetek és szövetségek, amelyek szerint ma már olyan kritikus a helyzet, hogy nagyon közel került a rendszer összeomlása.

„Hatalmas a nyomás, így cselekedni kell. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a műveleteket nem lehet végrehajtani” – jelentette ki Frank Flake a Német Mentőszolgálati Szövetségtől (DBRD) a sajtónak.

Ennek egyik fő oka a súlyos személyzethiány és a sürgősségi osztályok túlterheltsége. Flake megjegyezte hogy

„néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy beteget egy órán keresztül a mentőautóban kezeljenek a sürgősségi osztály előtt, mert a klinikák annyira túlterheltek. És most néha igazi dugó van”.

Eközben a ténylegesen szolgálatba állítani tervezett mentőautókat rendszeresen nem veszik igénybe, mert nincs elegendő személyzet. Hogy ez mit jelent a valóságban, azt egy múlt hétvégi tragikus berlini eset mutatja. Egy 15 éves lány meghalt egy közlekedési balesetben, mert a mentőnek kétszer annyi időbe telt eljutnia a helyszínre, mint amire szükség lenne. A mentősök szövetsége szerint extrém a munkaterhelésük, ezért azt követelik hogy a munkaidőt a jelenlegi heti 48 óráról vagy annál is többről csökkenteni kell, és több mentőautót kell útnak indítani, hogy a műszakok alatt csökkenjen a munkaterhelés.

Azzal is gond van, hogy mivel a szakma nem túl vonzó a munkaterhelés és az alacsony fizetések miatt, a pályakezdők inkább szakmát váltanak, minthogy a szakmájukban dolgozzanak, mentősként. A tűzoltó szakszervezet is arra panaszkodik, hogy gyakran nem érkezik mentőautó az egyes helyszínekre a túlterheltség és a személyzethiány miatt.

Egyes napokon csak feleannyi mentőautó áll rendelkezésre, mint amire szükség lenne.

Nagy probléma az is, hogy a mentőautókat túl gyakran használják taxiként, mert a járóbetegeket ellátó rendszer sem működik rendesen. A mentősök szövetsége szerint mindezek fényében a mentőszolgálatot alapvetően meg kell reformálni.

Az Egyesült Királyságban már krízis van

Hasonló gondokkal küzdenek az Egyesült Királyságban is, ahol az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került.

Szívroham vagy agyvérzés esetén a mentőnek 18 percen belül ki kell érnie a beteghez. A brit egészégügyi szolgálat, az NHS által közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg átlagosan 40 perc telik el, mire egy mentőautó a riasztás helyszínére érkezik.

A mentőszemélyzetet is képviselő GMB szakszervezet felmérésében a válaszadók 85 százaléka mondta, hogy olyan késéseknek voltak tanúi, amelyek negatív hatással voltak a betegekre, beleértve a halált is.

“Amikor egy idős ember egész éjjel a padlón fekszik, és azt kell mondanunk, hogy órák múlva érünk oda, az ember elgondolkodik: lehetnének a saját nagyszüleink is. Hallod, hogy elájultak, hogy a légzésük egyre rosszabb. Ez nagyon rossz”

– mondja egy dolgozó egy dokumentumfilmben, aki a telefonközpontban kezeli a segélyhívásokat. Maga az NHS engedélyezte a film elkészülését, hogy elmagyarázza saját túlterheltségének okait. Az egészségügyi szakemberek hiánya más következményekkel is jár: jelenleg mintegy 6,6 millió ember várakozik országszerte valamilyen beavatkozásra, mert egyszerűen nincs orvos, sem ápoló, de sok esetben szabad kórházi ágy sincs. Márpedig a mentősök nem hagyhatják el a beteget addig, amíg át nem adják a kórházi személyzetnek, így közvetlenül az adott osztály ajtaja mögött a mentők hosszú sora áll – jelentős lemaradásban az újabb esetekhez. Ezek a mentősök ugyanis addig nem mehetnek ki új segélyhívásokhoz, amíg a beteget át nem adták, így ezen ponton a körforgás ismét az elejéhez érkezik – a mentősök képtelenek időben kiérkezni a helyszínre.

A Brexitnek rengeteg olyan következménye lett, amellyel nem feltétlenül számoltak a britek. Az Unióból való kilépés többek között megnehezíti azok számára a munkavállalást, akik valamelyik uniós országból származnak, nem kivétel ez alól az orvosi és az ápolói szakma sem.

Egy friss tanulmány szerint a Brexit a vártnál jobban súlyosbította az akut orvoshiányt az Egyesült Királyságban. A Nuffield Trust tanulmánya szerint jelenleg több mint négyezerrel kevesebb európai orvos dolgozik a brit egészségügyi rendszerben, mint amennyire a Brexit előtt számítottak.

Az aneszteziológiai, gyermekgyógyászati, szívsebészeti és pszichiátriai osztályok különösen érintettek. De nem csak a szakorvosok, hanem az ápolók is sokkal kevesebben vannak a Brexit miatt az Egyesült Királyságban. Jelenleg harmincezer ápolót számlálnak, a Brexit nélkül azonban – a tanulmány szerint – csaknem kilencvenezer ápoló dolgozna az egészségügyi szektorban. A 2021/22-es pénzügyi évben a 2015/16-ban érkezett uniós munkavállalók csak mintegy tizennegyede érkezett az Egyesült Királyságba.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt a szakembereknek már munkavállalási vízumra van szükségük, ami magas költségekkel és bonyolult, hosszadalmas bürokráciával jár, de ezen kívül az is hozzájárul a szakemberek hiányához, hogy jelentősen romlottak a munkakörülmények. Csak Angliában összességében több mint tízezer orvosra lenne még szükség.

A brit egészségügyi minisztérium egyébként reagált a tanulmányra és határozottan elutasította a dokumentumot és annak megállapításait. A tárca szerint ez az elemzés pontatlan, ezért nem ismeri el és nem is ért egyet a főbb következtetésekkel.