Súlyos oktatási válságban szenved Németország.

A külföldiek és a migrációs háttérrel rendelkezők gyenge teljesítményét a PISA-teszteken gyakran a tanárok diszkriminációjának tulajdonították, egy új tanulmány azonban ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg, és azt, hogy valójában a német gyerekek vannak kitéve a diszkriminációnak.

„A migráns hátterű vagy szociálisan hátrányos helyzetű háztartásokból származó gyerekek gyakran jobb minősítést kapnak”

– mondta Sarah Bredtmann, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatócsoportjának munkatársa a Spiegel magazin beszámolója szerint. A tanárok öntudatlanul is megpróbálják felemelni a migráns hátterű gyerekeket azzal, hogy kedvezőbben osztályozzák őket, mivel úgy látják, hogy szociálisan hátrányos helyzetűek. Ennek azonban súlyos következményei vannak a német oktatási rendszerre nézve – többek között ennek is köszönhető, hogy a tesztek alapján az általános iskolát elvégző gyerekek nem tudnak rendesen olvasni és írni sem, mivel egyre több a migráns hátterű gyerek.

Oktatási válság

Németországban évente ötvenezer fiatal hagyja el az iskolát képesítés nélkül.

„Társadalmunk ezt nem engedheti meg magának. Ez egy pénzügyi tényező is – függetlenül attól, hogy mit jelent ez maguknak a fiataloknak. Nincs lehetőségük arra, hogy elvégezzenek egy szakmát, ami a mélyszegénységhez és a reménytelenséghez vezet”

– mondja a Die Welt című lapnak a 72 éves Andrea Pohlmann-Jochheim pedagógus, a „Mentor – Die Leselernhelfer” akciócsoport alelnöke. Minden negyedik gyermek az általános iskola végére sem tanul meg rendesen olvasni. A pedagógus szerint ennek több oka is van: „Az iskolarendszerünk túlterhelt. Ráadásul sok városi körzetben rendkívül nagy a heterogenitás. Különösen az általános iskolákban nagyon nehéz a tanároknak megbirkózni az eltérő nyelvi és tudásszintekkel. Valójában nagyon egyénre szabott támogatásra van szükség az egyes gyermekek támogatása érdekében. Erre azonban a tanárok már nem képesek” – mondta.

Nem segít a helyzeten az egyre súlyosbodó tanárhiány sem. A tanárok iránti igény mind nagyobb lesz, nem utolsósorban a migránsok beáramlása miatt. Mindenekelőtt a tartományoknak több tanárt kell képezniük, legalábbis ezt mondják a szakemberek. Nem csoda ugyanakkor, hogy egyre több tanár hagyja el a pályát, sok helyen ugyanis a migránsok a saját kultúrájukat akarják ráerőltetni az iskolákra. Nemrég számoltunk be arról például, hogy radikalizálódott muszlim diákok „saríarendőrség” felállítását tervezték a Düsseldorf melletti Neuss egyik középiskolájában.

Az érintett diákok közül hárman arab migráns hátterűek, a negyedik fiatal olasz származású. Követeléseik között szerepelt a péntek délutánok szabaddá tétele, hogy a muszlim vallású diákok nyugodtan imádkozhassanak. A 17–19 éves muszlim fiatalok kilátásba helyezték olyan idejétmúlt büntetések visszaállítását is, mint például a megkövezés.

Az indítványt tevő négy muszlim diák ragaszkodott a nemek szerinti elkülönítéshez is, úgy az osztályteremben, mint az úszásoktatás során. A többi tanuló beszámolói szerint a klikk tagjai nyomást gyakoroltak muszlim osztálytársaikra, hogy kövessék az iszlám őskonzervatív értelmezését és annak szigorú szabályait.