Keménykezű és megdöbbentő tervet dolgozhatott ki az Európai Unió vezetése. Az Oroszország elleni szankciók kiterjesztése az energiaszektorra az energiafelhasználás korlátozását vonná maga után a tagállamokban. A V4NA információi szerint Brüsszel 18 Celsius-fokban határozná meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Korábban egy diktatúrában már hoztak hasonló rendeletet.

Továbbra is azon dolgoznak a brüsszeli bürokraták, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék az energiaszektorra. Az orosz szén importjáról már döntöttek, a jövőben pedig nem kizárt, hogy a földgázra is embargót vezetnek be a döntéshozók. Ez azonban súlyos következményekkel járna, amit egyébként nem is tagadnak a brüsszeli buborékban élő bürokraták. Az energiaárak már így is történelmi rekordot döntöttek, ha leállna az orosz földgázimport, akkor a legtöbb uniós tagállam gazdasága 1-2 hét alatt összeomlana, erről már a V4NA is többször beszámolt.

Az európai nagyhatalmak úgy akarnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, hogy közben megpróbálnak minél több gázt felhalmozni a tározókban. Az emberektől pedig azt kérték, hogy használjanak minél kevesebb energiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöld megállapodásért felelős biztos március 8-án, Brüsszelben kijelentette, hogy

„az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban”

-tette hozzá az uniós biztos. De Robert Habeck német gazdasági miniszter is ebben látja a megoldást. A zöldpárti tárcavezető az egyik német televíziós hírműsorban azt mondta, hogy a spóroláshoz

„minden polgár és vállalkozó is hozzájárulhatna a gáz- és olajfogyasztás csökkentésével. Minden egyes köbméter gáz, amelyet nem égetünk el, segít”.

Közben egyre több országban fokozódik az aggodalom, mert az emberek attól tartanak, hogy ősszel, a tartós hideg beköszöntével ismét fűtés nélkül maradhatnak. A brit háztartások 40 százaléka jelezte, hogy ha nem történik javulás, akkor nem tudják majd fizetni a rezsiszámlákat. Máshol sem jobb a helyzet Európában: az elmúlt fűtési időszakban nem egyszer fordult elő kisebb-nagyobb kimaradás. Az Európai Unió jelenleg a fűtési szükségleteinek 38%-át a földgázból fedezi, ha ez megszűnne, az beláthatatlan következményekkel járna.

A V4NA egyik forrása arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli bürokraták már erre az időszakra próbálnak felkészülni. Egy olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amellyel többek között 18 Celsius-fokban határoznák meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Ez a rendelkezés kísértetiesen hasonlítana a diktatúrákban alkalmazott intézkedésekhez.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a felsővezetés határozná meg, hogy ki mennyit fűthet. Évtizedekkel ezelőtt Nicolae Ceaușescu akkori román államfő az államadósság drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Ennek érdekében korlátozta például azt, hogy mennyit fűthetnek a háztartások. A kormány elrendelte, hogy a magánházakban és közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 12 Celsius-fokot. Az emberek emellett nem használhattak 40 wattnál nagyobb teljesítményű izzót. Ceaușescu törekvései súlyos élelmiszer-, üzemanyag-, energia- és gyógyszerhiányhoz vezetett, az ország az éhínség közelébe, a gazdaság az összeomlás szélére került.

Visszatérve a jelenbe, van olyan uniós ország, amely nem várta meg a brüsszeli bürokraták javaslatát. Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat. Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt, a középületek fűtése télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják ellenőrizni a fogyasztást. A szabályokat megszegőket 500 és 3000 euró közötti pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.

Az Európai Uniós tervezet nem csak egy államot korlátozna az energiahasználatban, hanem minden tagországot. Megkérdeztük a vezető brüsszeli politikusokat arról, hogy valóban 18 Celsius-fokban kívánják-e maximalizálni az épületek hőmérsékletét. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az intézkedést, és hogyan ellenőriznék a rendelet betartását.

Az sem lenne meglepő, hogy egy ilyen rendelkezés bevezetése közfelháborodást váltana ki. A koronavírus-járvány hullámai alatt a korlátozó intézkedések miatt is rengetegen vonultak az utcára Európa-szerte, sok esetben zavargások törtek ki.