Földig hajolt az oroszok előtt

Földig hajolt az oroszok előtt

A gyerekekkel megegyeztünk, hogy az angol után orosz vagy kínai nyelvet tanulnak. Vagy még jobb, ha mindkettőt – mondta a magyar politikus.

POLITIKA 2021. JÚNIUS 30. 16:59

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szervilizmussal, feltétel nélküli, már-már nosztalgikus hódolattal viszonyult Putyinhoz és Oroszországhoz. Olyannyira, hogy emiatt időnként az orosz sajtó is lesajnáló megjegyzésekkel illette őt.

Gyurcsány, elődje, Medgyessy Péter nyomdokain, 2004-es hatalomra kerülése után kevéssel már Moszkvában toporgott, az orosz elnök figyelmét és jóindulatát keresve. Majd ettől kezdve – a lemondásáig eltelt bő 4 esztendőben – tucatnyi alkalommal találkozott kormányszinten vagy magánlátogatáson Vlagyimir Putyinnal. Példátlanul sokszor.

Az orosz sajtó archívumait böngészve meglehetős részletességgel tárul fel egy-egy, idehaza száraz hírrel elintézett gyurcsányi „fellépés” orosz olvasata és az, hogy az akkori magyar kormányfő milyen mélyre volt képes hajolni Putyin előtt.

Gyurcsány megalázkodó politikája mindazonáltal kudarcot vallott. Hiába tett kisebb-nagyobb gesztusokat hosszú éveken keresztül Putyinnak és az orosz gazdasági élet legnagyobb szereplőinek, a legnagyobb eredmény, amit felmutathatott, talán a szovjet műkincsgyűjtő egységek által 1945-ben elrabolt, majd visszakapott sárospataki könyvtár sikertörténete.

Gyurcsány 2006 februárjának végén az MTI híradásai szerint bejelentette, Magyarország együttműködést kezdeményezett Oroszországgal a „madárinfluenza elleni küzdelem” jegyében. A terv az volt, hogy – ahogy az uráli sajtó Székely Árpád oroszországi magyar nagykövettel készített interjújából kiderül – egy mintegy 30 millió dolláros (akkori értékén számolva közel 6 és félmilliárd forintos) ügylet keretében, magyar-orosz együttműködésben oltóanyaggyár épül. A gyár helyéül az uráli Cseljabinszk környékét jelölték meg.

A múltat végképp eltörölni

Hatalomra kerülése után, 2005 februárjában járt Gyurcsány első ízben Moszkvában. Úgy ő, mint az orosz elnök, azonnal tisztázták, hogy Magyarország szovjet megszállásával kapcsolatban nincs mit felhánytorgatni, Gyurcsány kiemelte, hogy „Magyarország számára Oroszország az egyik legfontosabb stratégiai partner”, amellyel „pragmatikus alapon” akar kapcsolatot építeni – csakhogy a pragmatizmus mögött, mint kijelentette, „emlékek és érzelmek” is vannak, „amelyeket tiszteletben akarunk tartani és ápolni”.

Még tovább ment: Gyurcsány kifejezte háláját Magyarország nácizmus alóli felszabadításáért. A kifejezést abban az értelemben használta„освобождении Венгрии” – amely a magyarok jelentős részében rossz személyes és családi emlékeket elevenít fel a szovjet megszállás időszakából.

Gyurcsány olyannyira nem győzte hangsúlyozni, hogy ideológiailag-történelmileg minden a legnagyobb rendben van a két ország között, hogy a másnapi, üzletemberek előtt mondott beszédében is megerősítette:

kevesebb múltat és több jövőt.

Vlagyimir Putyin szinte pontosan egy évvel később hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. Jó felütés volt Gyurcsány részéről mindaz, amit az ITAR-TASSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozott az MTI szerint a nagy esemény alkalmából. Kijelentette, hogy

„Oroszország nélkül nem lehet rend a világon, nem lehet nyugalom Európában”,

Magyarország stabil fejlődését pedig egyenesen a „dinamikusan fejlődő” Oroszországtól tette függővé. Nem mindennapi álláspont volt ez egy EU- és NATO-tagállam miniszterelnökétől.

Az orosz sajtó – talán szándékosan – mintha erőfeszítést sem tett volna arra, hogy Gyurcsány visszatérő szóvirágait a múltra (a szovjet megszállásra és 1956-ra) vonatkozóan átírja vagy átfogalmazza, ezért aztán újra és újra leírták: kevesebb múlt, több együttműködés; a jövő érdekében le kell zárni a múltat. Putyin szavait – melyek szerint Oroszország nem felelős az 1956-ban történtekért – szintén egységesen idézték. Gyurcsány kiemelte azt is: annak idején „Magyarország üzent hadat a Szovjetuniónak”, és „nem is volt ott semmi keresnivalója” – így adva mintegy „felmentést” a Szovjetunió Vörös Hadseregének Magyarország későbbi – mintegy 45 éven át tartó – megszállásával kapcsolatban.

Putyin elutazása előtt még ellátogatott Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára otthonába, az Apró-villába. A nem szokványos vizitről az orosz sajtó meglehetős visszafogottsággal tudósított, igaz, a Putyinról és Totó kutyáról készült kép ott is elő-előbukkant még a legkülönfélébb kontextusban.

Akár egy Gazprom-középvezető

Gyurcsány Ferenc Szocsiba is ellátogatott, az orosz elnök rezidenciájára. A Kommerszant kommentárt tett közzé a vizittel kapcsolatban, tudósítója azt írta: a magyar miniszterelnök láthatóan nagyon idegesen viselkedett, idegessége hol túlzott lelkesedésbe, hol álspontánnak tűnő megjegyzésekbe és szóáradatba csapott át.

„Meg akarjuk érteni Oroszországot – mondta lelkesen Gyurcsány Ferenc, majd úgy tett, mintha a nyelvébe harapott volna. Legalábbis kidugta a nyelvét, rázárta a fogait, majd olyan arckifejezést öltött, mintha a nyelvébe harapott volna”

– írta Andrej Kolesznyikov.

A miniszterelnök viselkedésére egyszerű a magyarázat: a látogatás előestéjén, 2006. szeptember 18-án került sor az elhíresült „őszödi beszéd” miatt kitört budapesti utcai demonstrációsorozat egyik legvéresebb felvonására: az MTV-székház ostromára. (A magyar fővárosban azért vonultak utcára a polgárok, mert nyilvánosságra került egy Balatonőszödön készült felvétel, amelyen Gyurcsány Ferenc párttársai körében egyebek mellett arról beszél: kormánya az utóbbi másfél-két évet végighazudta.)

A magyar kormányfő nem tett jó benyomást a vendéglátó fél újságíróira. Kolesznyikov szerint pont úgy festett, mint egy Gazprom-középvezető – aki arról álmodik, hogy egyszer vezető pozícióba kerül a cégnél. Konkrétabban: mint

„egy egyszerű ( ) fickó, aki pontosan 50 évvel Magyarország szovjet megszállása után, most a Gazprom megszálló erőinek adta át hazáját az összes stratégiai jelentőségű transzeurópai gáztároló- és gázelosztó hálózattal együtt”.

A Gyurcsány-gyerekek oroszul és kínaiul tanulnak

2007 végén az orosz-magyar kapcsolatok történetében először tartottak közös kormányülést Budapesten, Gyurcsány és az orosz miniszterelnök, Viktor Zubkov elnökletével. Ennek alkalmából nyilatkozott Gyurcsány Ferenc a Rosszijszkaja Gazetának.

Elmondta, hogy felesége, Dobrev Klára „nagy rajongója az orosz kultúrának és az orosz nyelvnek”, sőt, ami az orosz nyelvet illeti a Gyurcsány-Dobrev családban,

„a gyerekekkel megegyeztünk, hogy az angol után orosz vagy kínai nyelvet tanulnak. Vagy még jobb, ha mindkettőt”.

Egy másik interjú szerint már nem csak saját, de mások gyerekeit is oroszra tanította volna az exminiszterelnök: az orosz nyelvoktatás újraindítását támogatta volna a magyar iskolákban és egyetemeken. „Meggyőződésünk, hogy az orosz nyelvnek el kell foglalnia az őt megillető helyet az egyesült Európában” – mondta.

Tiszteletkör

Az orosz sajtónak volt még egy utánlövése Gyurcsánnyal kapcsolatban, amikor a már bukott miniszterelnököt „magánjellegű” vacsorán látta vendégül Moszkvában az orosz elnök és felesége, Ljudmilla, 2009 novemberében. A róluk készült fotó annak idején még Putyin hivatalos honlapjára is felkerült, ám ma már nem elérhető ott, ahogy a vonatkozó híradás sem.

Gyurcsány az MTI-nek a látogatást a Putyinnal való jó személyes kapcsolattal „magyarázta”, azonban sokkal valószínűbb, hogy inkább a két feleség baráti viszonya miatt került rá sor, és talán még Putyin is úgy érezte: ennyi szolgálat után – ennyi Gyurcsánynak is jár.

Kissé hálátlannak tűnik persze az orosz fél is, hiszen Gyurcsány, lemondása után szinte teljesen eltűnt az orosz sajtó hasábjairól.

POLITIKA

Címkék:

ferenc gyurcsany, vladimir putin