A nagyhatalmak fokozták a nukleáris eszközökkel való felfegyverzést. Új szereplők jelennek meg, ami újratervezésre kényszerítik a világhatalom Egyesült Államokat. Szakértők a fegyverzetellenőrzés eróziójára figyelmeztetnek.

A Pentagon nyáron figyelmeztetést adott ki, de az amerikai választási kampány hevében ez kevés figyelmet kapott: A hidegháborút követő nukleáris de-eszkaláció korszaka véget ért – jelentette ki egy közleményben az amerikai védelmi tárca, amely szerint egy új nukleáris korszakban vagyunk. A minisztérium arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy bővítette a nukleáris elrettentési képességeket, például a nukleáris meghajtású tengeralattjárók műveleti készenlétének növelésével.

Washington továbbra is éber. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti status quo, amely a Szovjetunió összeomlása után is érvényben volt, mára elavult. Más hatalmak is beszálltak a nukleáris fegyverekért folytatott versenybe, és rendületlenül fegyverkeznek. Az Egyesült Államok most először találja magát potenciális konfrontációban egynél több nukleáris hatalommal – ráadásul egy olyan időszakban, amikor a globális közösség a fegyverzetellenőrzés végleges végét látja.

„Most olyan világban élünk, amelyben számos olyan nukleáris versenytárssal állunk szemben, amelyek bővítik, diverzifikálják és modernizálják nukleáris arzenáljukat, és amelyek sajnos szintén a nukleáris fegyverek szerepét tekintik a nemzetbiztonsági stratégiájukban a legfontosabbnak”

– magyarázta tavaly Richard Johnson, a Pentagon képviselője az amerikai kormány álláspontját. Ezért fontolgatta nukleáris stratégiájának kiigazítását. Oroszország nem sokkal korábban ugyanezt tette. Sok szakértő szerint jelenleg nem az orosz–ukrán háború jelenti a legnagyobb kockázatot, sokkal inkább a feltörekvő új szereplők és érdekeik növekvő összefonódása.

„Magának az ukrajnai nukleáris eszkalációnak a kockázata jelenleg viszonylag alacsony” – mondja James Acton, a washingtoni Carnegie Alapítvány nukleáris politikai programjának társigazgatója. Világszerte azonban a nukleáris háború kockázata magasabb, mint a hidegháború vége óta bármikor – és tovább növekszik. „A világ veszélyes úton halad” – tette hozzá.

Az ázsiai államok is felfegyverkeznek

Oroszország mellett Észak-Korea is a figyelem középpontjába került az utóbbi időszakban. Az ország védelmi paktumot kötött Oroszországgal, és katonákat küldött Ukrajnába. Az amerikai kormány becslései szerint 10 ezer észak-koreai harcolhat Oroszország oldalán, többek között a frontvonalon.

Cserébe Kim Dzsongun uralkodó támogatást remélhet a védelmi ágazatban. És ezáltal olyan erőforrásokat, amelyeket nukleáris fegyverprogramja továbbfejlesztésére használhat. A stockholmi Sipri békeintézet becslései szerint az önjelölt atomhatalom már több mint 50 nukleáris robbanófejjel és további atomfegyverek építéséhez szükséges anyaggal rendelkezik.

Az ország ukrajnai háborúba való belépésével a Nyugat képessége, hogy megfékezze Észak-Korea nukleáris képességeit, még távolabb kerülhet, mint amennyire már most is képes – figyelmeztetnek a szakértők, akik szerint az Észak-Korea és Oroszország, valamint Kína közötti növekvő közelség valószínűtlenné teszi, hogy Phenjan belátható időn belül tárgyalni fog a Nyugattal nukleáris programjának korlátozásáról.

Ez még inkább érvényes Kínára, Oroszország legerősebb támogatójára az ukrajnai háborúban, amely Moszkva mellett az USA legfontosabb nukleáris ellenfelévé emelkedett. Szeptemberben Kína 44 év óta először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát a Csendes-óceán felett. A Pentagon és az Amerikai Tudósok Szövetsége becslései szerint Kína mintegy 500 robbanófejből álló nukleáris arzenállal rendelkezik. Az amerikai védelmi minisztérium becslései szerint ez a szám 2035-re 1500-ra emelkedhet.