A távozó uniós ombudsman, Emily O'Reilly azt állította, hogy az Európai Bizottság élén maffiakultúra uralkodik. Ursula von der Leyen elnököt vádolta a kialakult helyzetért.

Emily O’Reilly, aki februárban távozik posztjáról, a Politico brüsszeli hírportál EU Confidential című podcastjében azt mondta, hogy az Európai Bizottság átláthatatlansága egyre rosszabb. Elmesélte, hogy 11 éves hivatali ideje alatt egyszer sem találkozott von der Leyennel, és soha nem érezte jól magát az Európai Bizottság elnöki hivatalában ülő „nagyhatalmú consiglieri” társaságában. A kifejezés olasz eredetű, és hagyományosan a maffiafőnök tanácsadóira használják. A leköszönő ombudsman például azt elárulta, hogy gyakran lehetetlen hozzáférni egyes dokumentumokhoz: a bizottság egyszerűen nem hajlandó átadni dokumentumokat.

„Elképzelheti, mennyire frusztráltak vagyunk, amikor hónapokig türelmesen végigvesszük a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdését, idézzük az Európai Bíróság törvényét – és ők még mindig nemet mondanak”

– fogalmazott a beszélgetős műsorban Emily O’Reilly. Hozzátette: sokszor kérdezték tőle a képviselők, hogy miként lehetne elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá tenni az Európai Bizottságot; de erre ő maga sem tudta a választ. A brüsszeli bürokrácia csúcsa ugyanis azt csinál, amit akar – büntetlenül. Emily O’Reilly tizenegy éven át volt az uniós ombudsman, akinek feladata az átláthatósági normák betartása és az esetleges összeférhetetlenségek kiszűrése, többek között az ipar és az uniós intézmények között. Az ombudsman által hozott ítéletek azonban nem kötelező érvényűek, így fordulhat elő, hogy Ursula von der Leyen és a maffiahálózathoz hasonló holdudvara bármit megtehet.

Brüsszel a korrupció melegágya

Az Európai Unió korrupt rendszere olyannyira bebetonozott, hogy biztosítja az irányítás fennmaradását a legerősebb klikkeken belül. Mi több, az európai technokraták szemérmetlenül figyelmen kívül hagyták a legutóbbi, június 9-i választásokon tapasztalt jobbra tolódást, és helyette úgy tettek, mintha észre sem vennék a változó szelet – jelentette ki nemrég egy véleménycikkében Malgorzata Wolczyk lengyel politikai kommentátor.

„A reális és a józan ész talaján álló konzervatív érveket következetesen szélsőjobboldali őrültségnek állítják be, és a szélsőséges címkét mantraként ismételgetik az egész médiatérben. A balliberális blokk így próbálja elszigetelni ezeket a konzervatív erőket az emberektől, hogy szélsőségesnek bélyegzi azokat”

– tette hozzá. Az Európai Unió vezetésében történt legutóbbi átrendeződés csak kis mértékben változtat a megszokott felálláson: António Costa lett az Európai Tanács új elnöke. Kinevezése mintha azt bizonyítaná, hogy az EU-ban a magas pozíciókat csak azoknak tartják fenn, akik valamikor már bizonyítottak különleges érzéket a korrupcióhoz. Malgorzata Wolczyk felidézte, hogy nem is olyan régen Costa ellen korrupció, csalás és befolyással való üzérkedés miatt indult nyomozás, ami valóságos politikai földrengést okozott Lisszabonban.

„Eközben még csak néhány hónap telt el, és a mainstream média újságírói máris dicsérő hangnemet ütöttek meg, kezük látszólag kénytelen tapsolni az újonnan kinevezett tisztviselőnek. Valójában szinte lehetetlennek tűnik, hogy megvetést vagy kritikát fejezzenek ki valakivel szemben, akit korrupcióval hoznak összefüggésbe, ha a felvilágosult, tévedhetetlen elit választja ki”

– hívta fel a figyelmet a politikai kommentátor. Costa hosszú éveken át José Sócrates volt portugál szocialista miniszterelnök bizalmi embere volt, akit 2014-ben letartóztattak egy korrupciós botrány kapcsán, amely ártott pártjának és elősegítette az ellenzék felemelkedését. Costa két cikluson át (2007-2011 és 2011-2015) Lisszabon polgármestere volt, majd 2015-ben, Sócrates bukását követően visszatért az országos politikába.

Maga Costa 2023-ban lemondásra kényszerült, miután vizsgálat indult az esetleges érintettsége miatt egy olyan korrupciós összeesküvésben, amely több milliárd eurós, megújuló energiával és lítiummal kapcsolatos beruházási szerződéseket érintett, miközben Portugália Európa legnagyobb lítiumtermelőjeként szolgált. Amikor a rendőrség letartóztatta kabinetfőnökét és több más magas rangú személyt a környezetéből, a legfelsőbb bíróság elkezdett a kormánya más gyanúsítottjaira is összpontosítani. Válaszul Costa kénytelen volt lemondani. Ő fenntartotta ártatlanságát, de elismerte, hogy nem tudja összeegyeztetni a korrupció gyanúját az ország egyik legmagasabb tisztségének betöltésével.

Malgorzata Wolczyk szerint Costa jelölése valószínűleg sokat köszönhet szomszédjának, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek, akinek jelentős befolyása volt a tárgyalási pozíciókat illetően. Azt is gyakran mondják, hogy jelöltségét Olaf Scholz német kancellár is támogatta, ami nem lenne meglepő, hiszen a szocialisták megértik egymás érdekeit, és kölcsönösen támogatják egymást. Közös nevező továbbá az is, hogy a spanyol miniszterelnök és a német kancellár is korrupciós botrányokba keveredett az elmúlt években, a vádakat pedig mai napig nem sikerült teljesen lemosniuk magukról.