Az EU adatai szerint a visszautasított migránsoknak csupán körülbelül 20 százaléka hagyja el az uniót, erre hívják fel egyre több tagállamban Brüsszel figyelmét. Mint ismert, a magyar kormány már évek óta azt az álláspontot képviseli, amit már az EU-ban egyre többen követelnek.

Az Európai Unió hamarosan megkezdheti menedékkérőket fogadó központok létrehozását határain kívül, amelyet a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson szorgalmaz annak érdekében, hogy kezeljék a visszautasított menedékkérők helyzetét. A kezdeményezés akár márciusban életbe léphet, és az a célja, hogy visszaszorítsa azokat a szabálytalan migránsokat, akik a visszautasított menedékkérelmek ellenére az EU területén maradnak.

Ezek a központok lehetőséget nyújtanának arra, hogy a visszautasított menedékkérők ott tartózkodjanak, amíg kitoloncolásukra sor nem kerül. Kristersson úgy véli, hogy ezek a központok visszatartó erőként működnének azok számára, akiknek kicsi az esélyük a menedékkérelem elfogadására.

Mint ismert, Orbán Viktor magyar miniszterelnök már évek óta azon azt az álláspontot képviseli, amit most a svéd kormányfő és néhány másik tagállam kormánya pedzeget. A különbség csak annyi, hogy Magyarországot és Lengyelországot emiatt folyamatosan megbüntette Brüsszel, most pedig, amikor már nagy a baj a migrációs krízis miatt, egyre több tagállam ért egyet ezzel. A svédeken kívül a görögök, az osztrákok, a románok, a szlovákok és a dánok is egyetértenek azzal, hogy a migráció visszaszorítása érdekében az EU-n kívül kell várakozniuk a bevándorlóknak. Újabban a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) is azzal kampányol, hogy véget kell vetni a migrációs nyomásnak, az ugyanakkor nem világos, hogy Friedrich Merz pártja hangzatos kampányfogást talált, vagy valóban tenne is valamit, ha megnyerné a közelgő előre hozott választásokat.

Az EU adatai szerint a visszautasított migránsoknak csupán körülbelül 20 százaléka hagyja el az uniót, ami komoly problémákat okoz, hiszen sokan illegálisan maradnak, jellemzően a feketepiacon dolgoznak, vagy egyéb bűnözésből élnek. A különböző Soros-szervezetek ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a migránsok EU-n kívüli várakoztatását. Számos szervezet, köztük az Amnesty International is aggályokat fogalmazott meg a javasolt visszatérési központokkal kapcsolatban, mondván, hogy azok ellentétesek lehetnek az uniós és a nemzetközi joggal. Mindez nem meglepő, hiszen a Soros-birodalom álcivil szervezetei voltak azok, amelyek 2015 óta segítették a tömeges migrációt Európa-szerte, sőt még mai napig azon dolgoznak, hogy minél több illegális migránst juttassanak el valamelyik migránspárti európai országba.

Így verik át a dán kormányt a migránsok

Nemcsak Svédországban elégelték meg a tömeges migrációs okozta krízist. A dán kormány riadót fúj a rokkantnyugdíjat igénylő migránsok száma miatt. Úgy tűnik, a kormánypárt készen áll arra, hogy végre lépéseket tegyen, miután a Dán Munkaadók Szövetségének jelentése kimutatta, hogy az Irakból, Libanonból és Szomáliából származó bevándorlók sokkal nagyobb arányban igényelnek rokkantsági nyugdíjat, mint más nemzetiségűek.

A szociáldemokratákhoz tartozó Ane Halsboe-Jorgensen munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy 2023-ban a nem nyugati külföldiek 12 százaléka kapott rokkantsági nyugdíjat, szemben a dánok 6 százalékával. Ha azonban egyes nem nyugati országokat kiemelünk, akkor az arányok némelyike csillagászati: a libanoniak és az irakiak 41 százalékos, illetve 32 százalékos arányban igényelnek rokkantsági nyugdíjat.

A minisztériuma meg fogja erősíteni ezeket az adatokat, mivel „olyan drasztikusak, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül”, és „egy olyan tervet vezet be, amely ezt célba veszi anélkül, hogy indokolatlan aggodalmat okozna a sok dánnak, akik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra”.

A „nyugati” országok közé tartozik az összes uniós tagállam, Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc, a Vatikán, Kanada, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland.

Troels Lund Poulsen dán miniszterelnök-helyettes, a liberális Venstre párt (a szociáldemokraták koalíciós partnere) vezetője a Berlingske hírportálnak azt mondta, a számok azt jelzik, hogy sokszor ellenőrzés nélkül hagyják jóvá a rokkantnyugdíjakat ezeknek a csoportoknak. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a közelmúltban szintén felszólította a szíriaiakat, hogy térjenek haza Bassár el-Aszad megbuktatása után. Jelenleg mintegy 35 ezer szíriai tartózkodik Dániában, akik közül sokan nem rendelkeznek állandó tartózkodási engedéllyel. A kormány azt is bejelentette, hogy leállítja a szíriai állampolgárok egyéni engedélykérelmeit.

A dániai nyugdíjak más okokból is nagy port kavartak a médiában. A múlt hónapban arról számoltak be, hogy az 50 év feletti muszlimok közül háromból kettő korengedményes nyugdíjba vonul az országban, ami hatalmas terhet ró a nyugdíjrendszerre.