Nem csak az alapanyag- és energiaárak emelkedése miatt drágulnak folyamatosan az élelmiszerek Európa-szerte, hanem a nagyvállalatok is táplálják az inflációt, derül ki egy friss elemzésből.

Franciaországban és Spanyolországban tovább folytatódik az élelmiszerárak emelkedése, miközben súlyos megélhetési válság tombol az egész Európai Unióban, írja a Bloomberg, amely két nemzeti étel, a francia coq au vin és a spanyol paella fogásokon keresztül mutatja be az élelmiszerár-növekedést.

A francia coq au vin, vagyis a vörösboros kakas elkészítéséhez szükséges legfontosabb élelmiszerek ára márciusban 15,4 százalékkal, több mint 19 euróra emelkedett az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest – derül ki a nemzeti statisztikai hivatal, valamint a mezőgazdasági és táplálkozási minisztérium adataiból.

Franciaország a legnagyobb baromfifogyasztó az EU-ban. A hagyományos étel fő alapanyagának számító csirke, kakas ára mintegy 18 százalékkal, a sárgarépáé 33,5 százalékkal, a vajé 23,9 százalékkal drágult. De az étel egyik legfontosabb alapanyaga a bor ára is 8,4 százalékkal emelkedett.

Ahogy arról a V4NA is beszámolt, Franciaországban az INSEE statisztikai hivatal adatai szerint márciusban 15,8 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint tavaly ilyenkor, ami miatt a lakosság több mint fele kénytelen lemondani bizonyos dolgokról. A franciák több mint fele, 51 százalék lemondott az aperitifek mellett elengedhetetlennek számító sós és édes rágcsálni valókról, mivel rettentően felment az áruk.

Eközben a spanyol paella ételhez használt legfontosabb alapanyagok ára is megugrott – derült ki a Bloomberg havi Paella-indexéből, amely a spanyol nemzeti statisztikai intézet adatain alapul. A spanyolok jellegzetes ételének elkészítése most 18,5 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt. Az olívaolaj ára 32,1 százalékkal ugrott meg, míg a zöldségek és hüvelyesek ára 27,8 százalékkal nőtt éves szinten, havi szinten pedig 5,7 százalékkal. A rizs ára 22,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

A Fiatal Gazdák Spanyol Agrárszövetsége további áremelkedésre figyelmeztet a tavalyi aszály miatt várható olívaolajhiány miatt, mivel a terméshozamok már így is jelentősen csökkentek Spanyolországban, a világ legnagyobb olívaolaj-termelőjében.

Az élelmiszerárak növekedésében azonban nem csak a növekvő energia- és alapanyagárak, valamint a termelési költségek megugrása játszott közre, hanem a nagyvállalatok is, derült ki a Unite, a legnagyobb brit magánszektorbeli szakszervezet kutatásából, amely több száz vállalat beszámolóit elemezte.

A kutatás rámutat, hogy a szupermarketek, az élelmiszeripari gyártók és a hajózási társaságok azon több száz nagyvállalat között vannak, amelyek javították nyereségüket és megvédték a részvényesek osztalékát az elmúlt időszakban, amivel további áremelkedést okoztak, miközben a megélhetési válság miatt a munkavállalóknak az elmúlt évszázad legnagyobb életszínvonal-csökkenésével kellett szembenézniük.

A Londoni Értéktőzsdén jegyzett 350 legnagyobb vállalatot vizsgáló elemzés, kimutatta, hogy az átlagos haszonkulcs a 2019 első félévi 5,7 százalékról 2022 első félévére 10,7 százalékra emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy a jelentésben szereplő cégek átlagos haszonkulcsa 2022 első félévében 89 százalékkal ugrott meg 2019 első félévéhez képest.

Az Egyesült Királyságban a Tesco, a Sainsbury’s és az Asda 2021-ben együttesen 3,2 milliárd font nyereséget ért el, ami majdnem a duplája a járvány előtti szintnek – derül ki az Unite 170 oldalas jelentéséből. Az olyan globális élelmiszeripari gyártók, mint a Nestlé, szintén növelték a nyereséget és az árrést az elmúlt 18 hónapban.

A jelentés szerint a magasabb haszonkulcsok a nagyvállalatok „hallgatólagos összejátszásának” az eredményei, ami több száz termék és szolgáltatás árát növeli, mivel az áremelkedések áthárításával védik magukat a magasabb nyersanyagköltségek hatásaitól.

Sharon Graham, az Unite főtitkára szerint a háztartások rendszerszintű problémától szenvednek. „Kutatásunk feltárja, hol és hogyan manipulálják a gazdaságot a munkavállalók ellen – a szupermarketektől az energiaszámlákig, az olajfinomítóktól a közlekedésig, mindannyian megfizetjük az árát” – mondta.

Graham elmondta, hogy aggasztja, hogy a Bank of England és a kincstár döntéshozói a munkavállalók béreire összpontosítanak, mint az árak emelkedésének hajtóerejére, miközben a vállalati nyereségek elemzése azt mutatja, hogy az igazgatóságok jelentős szerepet játszanak ebben.

A jelentésben szereplő szupermarketláncok tagadták, hogy részben ők lennének a felelősek az árak emelkedéséért. A Sainsbury’s szóvivője így nyilatkozott: „Nagyon is tisztában vagyunk azzal a nyomással, amellyel háztartások milliói szembesülnek jelenleg, és továbbra is az az elsődleges célunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy az árakat alacsonyan tartsuk vásárlóink számára”.

Catherine Mann, a Bank of England tisztviselője nemrégiben azt mondta, hogy „aggódik amiatt, hogy a vállalatok milyen erős árképzési hatalomra tesznek szert, és hogy a fogyasztók nagy része elfogadja ezeket az áremeléseket”.