Szerbia nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, elismeri dokumentumait, szimbólumait, diplomáit – ezek a pontok is szerepelnek abban a javaslatban, melyet az „ötök” igyekeznek elfogadtatni Belgráddal. A dokumentum célja a koszovói helyzet rendezése és egy újabb európai konfliktus elkerülése. A nyugati nagyhatalmak képviselői nem sok levegőt hagytak Szerbiának: ha nem fogadja el a javaslatot, lemondhat az európai útról és a külföldi tőkéről. A dokumentum „legnehezebb” pontjait csütörtökön Aleksandar Vucic államfő ismertette a parlamentben.

Vucic: Pristina kihasználja a történelmi pillanatot

Hosszú perceken át állva tapsolták a kormánypárti képviselők Aleksandar Vucicot a Szerbiai Parlament rendkívüli ülésén, melynek témája a Belgrád és Pristina közötti helyzet volt. Az államfő az ülés elején szólalt fel, és ismertette a koszovói helyzet rendezéséről szóló ún. francia-német javaslat részleteit, kiemelve annak legproblematikusabb, legnehezebben elfogadható pontjait.

Soha nem hátrált meg a nehéz döntések elől, mindig a nép érdekeit vette figyelembe – kezdte beszédét a szerb államfő. Hozzátette, nincs kampányidőszak, nem kell a szavazatokért harcolnia, most egyedül Szerbiáért küzd. Mint fogalmazott, tartozik Szerbia polgárainak azzal, hogy tájékoztassa őket a francia-német javaslat minden realitásáról, az országra nézve legrosszabb vonatkozásairól is.

A legfontosabbnak a körülményeket, a pillanatot, a jelen politikai környezetét nevezte. Ennek megértése fontosabb a javaslatnál is – fogalmazott Vucic. Mint magyarázta, a harmadik világháború küszöbén állunk, a konfliktus egyre nehezebb és szélesebb lesz. A kicsi országok ilyenkor nehezen jutnak levegőhöz, sok a külső nyomás, nehéz saját álláspontjukat képviselni. Szerbia azonban sikeresen kitart, ezért büszke rá.

„Szerbia egy olyan ország maradt, ahol most is tisztán látni az orosz és ukrán oldalt is, nincs egyik fél sem cenzúrázva vagy felmagasztalva.” – vélekedett az elnök.

Vucic emlékeztetett: az orosz-ukrán háború kitörése óta Koszovó és egyes nyugati partnerei állandó nyomást gyakorolnak Szerbiára. Ennek nyomán a koszovói szerbek nem szavazhattak helyben a szerbiai választásokon, a közvetlen és közvetett tárgyalások alkalmával a pristinai oldal soha nem mutat nyitottságot vagy együttműködést, számos támadás történt a szerbek ellen Koszovóban, korlátozták az áru bevitelét is – idézte fel Vucic. Azt mondta, a koszovóiak szeretnének úgy tekinteni Kurtira, mint a „balkáni Zelenszkijre”, míg Szerbiára, mint agresszorra.

„Alig várták a történelmi pillanatot, hogy ezt megtegyék” – fogalmazott felszólalásában a szerb elnök.

Súlyos következményekkel fenyegetnek az „ötök”

Idén januárban az ötök (az USA, Franciaország, Németország, Olaszország, EU) képviselői Szerbiába látogattak. Tárgyalásukat felidézve Vucic elmondta, a nyugati politikusok azzal az üzenettel érkeztek, hogy nem akarnak újabb konfliktust Európában, ehhez azonban Szerbiának meg kell kezdenie a munkát a francia-német javaslat elfogadásán. Ha ez nem történik meg, az országnak súlyos következményekkel kell szembenéznie. Az ötök képviselői azt mondták, ha Szerbia nem enged, az az uniós integrációs tárgyalási folyamat leállítását, a további nyugati befektetések megállítását és a már meglévők visszavonását jelenti, emellett Belgrádnak számolnia kell minden további intézkedéssel, melyet azokkal szemben alkalmaznak, akik nem hangolják össze politikájukat az EU-éval.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Aleksandar Vučić (@buducnostsrbijeav)

Ezt kérik az „ötök”

A javaslat tartalmára vonatkozóan Vucic azt mondta, ami korábban a sajtóban már kiszivárgott, jórészt igaz. Az egyik legfontosabb pont, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe – „ellenkezünk vagy sem, nekik többségük lesz” – fogalmazott.

A javaslat tartalmáról már a V4NA is beszámolt egy korábbi cikkében.

A dokumentum része például, hogy mindkét fél normális, jószomszédi viszonyt ápoljon egymással, s elismerik az egymás által kiadott hivatalos dokumentumokat, beleértve az útleveleket, a diplomákat, a rendszámokat, valamint a nemzeti szimbólumokat. A terv egyebek mellett kimondja azt is, hogy a felek a vitás kérdéseiket békés úton rendezik, illetve egyik sem képviselheti a másikat a nemzetközi porondon, illetve nem tevékenykedhet a nevében. A javaslat konkrét védelmet kínál a koszovói szerb közösség számára az európai tapasztalatok alapján. Ezzel biztosítanák az önkormányzatiságot, s az önrendelkezést a szerbeknek, s nem tiltaná azt sem, hogy Belgrád pénzügyi segítséget nyújtson a helyi szerbeknek.

Emellett a szerződés részét képezi az is, hogy az Európai Unió és más adományozók külön pénzügyi támogatást nyújtanak azokhoz a közös projektekhez, amelyek a két fél gazdasági fejlődését segítik elő, illetve hozzájárulnak a zöld átálláshoz, valamint Belgrád és Pristina további összekapcsolásához.
Béke és stabilitás

A következő hónapok feladatait Aleksandar Vucic több pontban összegezte. Az első, hogy Szerbia minden módon és minden áron megőrzi a békét és stabilitást, nem enged a provokációnak. A második, hogy kitart a Szerb Községek Közösségének megalakítása mellett, amely jogi és fizikai keretet kell, hogy jelentsen a Koszovóban élő népnek és szervezeteiknek. Fontos feladat még egyebek mellett a biztonság megteremtése az ottani szerb község számára, hogy ne kelljen félniük, ha iskolába küldik szerb nevű gyermeküket, és szintén lényeges pont a jobb életkörülmények biztosítása számukra.

Vucic ugyanakkor életbevágóan fontos érdekként emelte ki Szerbia európai úton való megmaradását. Az európai út befektetéseket, pénzt, fizetéseket és nyugdíjakat jelent, energetikai, élelmiszer-ellátási és egészségügyi fejlődést, mely a jelen időkben nélkülözhetetlen Szerbia számára. Vucic azt is megerősítette, hogy Szerbia megtartja katonai függetlenségét.

„A kapituláció és a feladás nem opció, tudom mit kell tennem. Nincs választás, hogy Vucic vagy Szerbia, mert Vucic Szerbia pártján van.” – zárta beszédét a szerb államfő. A képviselőházban ezt követően vita kezdődött a témáról, maga a francia-német javaslat azonban nem lesz szavazás tárgya, a „non paper”-jellegű javaslat tartalmát pusztán tájékoztató jelleggel közölte az államfő.