A szankciós politika kapcsán is szembetűnő, hogy az Európai Unió vezetői rendre amerikai érdekeknek felelnek meg. Nem volt ez másképp a koronavírus-járvány idején a vakcinabeszerzések körül sem, az EU vezetői akkor is hátrányos helyzetbe hozták az uniót, amiből mások – főleg amerikai cégek – profitáltak. De az Európai Parlament liberális képviselői sem vetik meg az amerikai pénzügyi támogatást. Kérdés, hogy mit adnak cserébe. A V4NA cikksorozatában annak jár utána, mi lehet az oka annak, hogy az uniós vezetők az USA érdekeit előbbre tartják, mint Európáét.

Az Egyesült Államok vezetésével a nyugati világ Oroszországgal szemben különböző büntetőintézkedésekről döntött az elmúlt hónapokban – annak ellenére, hogy már Joe Biden amerikai elnök is többször elismerte, hogy azok nem fogják elrettenteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háborútól.

Több száz orosz oligarcha külföldi ingatlanját és ingóságait kobozták el, a bankokban tartott pénzeket pedig egyszerűen befagyasztották, de az orosz bankokat és állami tulajdonú cégeket is tiltólistára tette a Nyugat. Az USA emellett azt is kierőszakolta, hogy az unió megtiltsa az orosz kőolaj és az orosz szén importálását, de a földgázról is szeretne lemondani. Nem volt kérdés, hogy Joe Biden elnök addig erőlteti az embargót, amíg el nem fogadják azt.

Ezek a szankciók ugyanis – azon túl, hogy Európának kárt okoznak és Oroszországot nem rendítik meg alapjaiban – az Egyesült Államoknak kifejezetten jól jönnek. Az Oroszországgal és az orosz energiahordozókkal szembeni fellépés ugyanis azt hozta magával, hogy Európa kénytelen máshonnan beszerezni az olajat és a gázt, Amerika pedig már évek óta vár a lehetőségre, hogy átvegye a beszállítói szerepet, sőt már márciusban bejelentette, hogy megsokszorozza a szállítást Európába.

Erről az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen számolt be.

This week @potus and I opened a new chapter in 🇪🇺🇺🇸 energy cooperation.

The US will deliver additional volumes of LNG, to help Europe phase out its dependency on Russian fossil fuels.

And more will follow.

We will also work together for the clean energy transition. Recap ↓ pic.twitter.com/68Qgkaf8gu

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 27, 2022

De a szankciók más területein is felbukkannak az amerikai érdekek, ahogy erről korábban szintén beszámolt a V4NA. Az ukrán–orosz konfliktus kapcsán a nyáron egyszerre született döntés arról, hogy biztosítva legyen a kalinyingrádi orosz exklávé ellátása, amelyet korábban Litvánia blokkolt, és pont ekkor indultak meg az ukrán gabonaszállítmányok Odessza kikötőiből is.

A megállapodás kölcsönösen előnyös volt a feleknek, ám a gabonaszállítás nemcsak humanitárius, ellátásbiztonsági szempontból volt érdekes. A nagy amerikai mezőgazdasági cégek ugyanis jelentős földterületeket ellenőriznek Ukrajnában, és egyes vélemények szerint GMO-termékeket is fejlesztenek. A gabonaszállítások megindulása Ukrajnából tehát éppúgy az amerikaiak – a Big Agro-cégek – érdeke is volt.

Van azonban olyan orosz kézből származó energiahordozó, amelyre óriási szüksége van az Egyesült Államoknak, éppen ezért pedig “elfelejtették” feltenni a szankciós listára. A világ urándúsító infrastruktúrájának közel negyven százaléka a Kreml ellenőrzése alatt áll. Több tucatnyi erőmű kizárólag orosz fűtőanyagra támaszkodik. A Roszatom emellett hatalmas mennyiségű globális befektetést biztosít a nukleáris iparban.

Nem kivétel az USA sem, amely az atomerőművei működtetéséhez ilyen-olyan úton, de orosz kézből származó uránt vásárol.

Nem meglepő tehát, hogy az urán nem került fel a szankciós listára, az ugyanis fájna Amerikának is. Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetén a szakértők az amerikai atomerőművek tömeges bezárását jósolták uránembargó esetén. Az amerikai atomenergetikai vállalkozások képviselői korábban arra kérték Joe Biden elnököt, hogy a magasabb áramárak elkerülése érdekében ne tiltsa be az orosz urán importját. Ennek eredményeként az uránimportot valóban nem tiltották be – számolt be akkor a Reuters hírügynökség. Szintén a Reuters számolt be arról októberben, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését segítő kis atomerőművek új generációját fejlesztő amerikai cégeknek kényelmetlenséget okoz, hogy a szükséges üzemanyagot egyetlen orosz cég tudja biztosítani.

Ursula von der Leyen egyébként továbbra is támogatja a szankciókat: még szeptember végén is azt hangsúlyozta, hogy „a szankcióink kemény ütést vittek be Putyin rendszerének. Nehezebbé tették számára, hogy fenntartsa a háborút”. Ennek ellenére vagy ezzel együtt is a háború folytatódik, Európa pedig egyre nehezebb téllel néz szembe.

SMS-ben letárgyalt, túlárazott vakcinabeszerzés

Az Európai Bizottság más esetben is előrébb helyezte az amerikai érdekeket az európai érdekeknél, amikor az elképesztően túlárazott vakcinabeszerzésekkel több tízmilliárd eurós extra profithoz juttathatta az amerikai Pfizert és a BioNTech-et. A koronavírus elleni oltóanyag gyártóival kötött, valószínűsíthetően súlyos jogsértéseket megvalósító szerződéseket és háttérmegállapodásokat már vizsgálja az európai parlament koronavírussal foglalkozó különbizottsága.

Az ügy számos részlete azonban már a nyilvánosság előtt is jó ideje ismert, hiszen a New York Times már 2021 áprilisában beszámolt arról, hogy

Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla meglehetősen szokatlan módon tárgyaltak – hónapokon keresztül váltottak egymással privát SMS-eket –, hogy tető alá hozzanak egy megállapodást 1,8 milliárd adag koronavírus elleni Pfizer/BioNTech oltóanyagról.

Végül az amerikai Pfizerrel és a német BioNTech-kel kötött megaszerződés értelmében

Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az afrikai unió országainak.

Így az EU-val kötött ügylet révén az amerikai és a német cég nagyjából 25 milliárd eurós extra nyereséget könyvelhet el.

Érdekes fejlemény, hogy miután a szerződések 2020 augusztus és november között megszülettek, 2020 decemberében Heiko von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének férje a Pfeizerrel szoros kapcsolatban álló Orgenesis nevű amerikai farmakon cég orvosigazgatója lett. Ez a cég sejt- és génterápiával foglalkozik, és ezen az elven működik a Pfizer oltóanyaga is.

Liberális kampány amerikai pénzből?

Ahogy arról a V4NA is beszámolt korábban, még a 2019-es európai parlamenti választásokkor robbant ki a botrány az EP liberális képviselő-csoportja, az ALDE körül, aminek a vezetője akkoriban a luxuséletet élő Guy Verhofstadt volt.

Mint kiderült, Verhofstadt lobbitevékenységéért temérdek pénzt kapott multinacionális vállalatoktól, és ami különösen problémás: EU-n kívüli, amerikai és svájci nagyvállalatoktól is.

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy a belga politikus különböző cégeknek és oligarcháknak is lobbizott Brüsszelben, sőt offshore botrányba is keveredett, ráadásul az amerikai milliárdos spekuláns-oligarcha, Soros György megbízható szövetségeseként van számon tartva. Rendszeresen találkozott Sorossal, amely találkozókról ő maga is beszámolt.

Óriási felháborodást okozott azonban, amikor kiderült, hogy az ALDE pártcsaládot olyan multinacionális nagyvállalatok is pénzelték, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google, az Uber, a Syngenta vagy a Walt Disney. Mivel ezek közül egyes multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken.

Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós vállalatok és oligarchák avatkozhattak be az EP-választásokba, és nyilvánvaló, hogy nem csupán jóindulatból pénzelték a liberális pártcsaládot az amerikai cégek.

Guy Verhofstadt azóta sem adott magyarázatot a pártfinanszírozással kapcsolatos botrányra .Különös aggodalomra ad okot, hogy kinek az érdekeit képviseli: az európai polgárokét, vagy az amerikai multikét és oligarchákét.