A munkaerőhiány egyre inkább érinti a Balkán-félsziget államait. Eleinte csak pár szektorban volt a jelenség tapasztalható, de az utóbbi időben egyre több szakmában szembesülnek ezzel a problémával. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Németország gyakorlatilag elszipkázná a térség munkavállalóit, könnyebben és nagyobb számban engedélyezi a számukra a bevándorlást.

A jó szakma aranyat ér

Mesteremberekből és vendéglátósokból, vagyis szakácsokból és pincérekből van a legnagyobb hiány, de az építő- és feldolgozóiparban is elkél a többlet munkaerő. A probléma elsősorban Horvátországot, Szerbiát, valamint Montenegrót érinti, és ezekben az államokban tapasztalható a külföldi munkavállalók számának számottevő növekedése is.

kép: Pixabay

Horvátországnak jelenleg 200 ezer dolgozóra lenne szüksége. Az uniós ország korábban a régióból, vagyis Bosznia-Hercegovinából, Albániából, Szerbiából csábította oda a munkavállalókat, ez a forrás azonban kiapadni látszik, így a horvátok kénytelenek újabb országok felé nyúlni. Szerbiában 2020-ban ugrott meg az igénylések száma. Addig évente 1500-2000 ilyen dokumentumot adtak ki külföldieknek a szerbiai hatóságok, 2020-ban azonban a szám mintegy 13 ezerre nőtt. Az is bevett gyakorlattá vált, hogy a külföldiek még otthon elkezdik igényelni az engedélyt, így amikor Szerbiába érnek, azonnal munkába is állhatnak.

Montenegróban is hasonlóan alakulnak a számok: ott 2021 első 9 hónapjában 9 800 tartózkodási- és munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, akik a vendéglátás mellett főként az építőiparban helyezkedtek el. A dolgozók többsége az adatok szerint Kínából, Törökországból, Azerbajdzsánból, Nepálból, Indiából és Vietnámból érkezik a régióba.

kép: Pixabay

A balkáni országok félelme, hogy munkaerő nélkül maradnak, nem alaptalan: egyrészt jelentősen fogy a lakosok száma – Horvátországban csaknem 10, Szerbiában 7 százalékkal csökkent a népesség egy évtized alatt. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a német kormány egyszerűsíti az ottani munkavállalást, ezzel évente 400 ezer külföldit, köztük a Balkánról érkezőket alkalmazna. Az európai ország ugyanis azzal próbálja meg saját demográfiai és gazdasági nehézségeit enyhíteni, hogy külföldről csábít oda szakképzett embereket.

Otthon is megkereshetnek annyit, mint külföldön

A balkáni országok megállítanák vagy visszafordítanák a munkavállalók külföldre vándorlását. A kormányok azon dolgoznak, hogy maradásra bírják az embereket, nagyobb fizetéseket, illetve jobb munkakörülményeket igyekeznek biztosítani a számukra.

Szerbiában például 5-10 ezer autószerelő hiányzik. A kereslet nagy rájuk, így a mesterek bére is megemelkedett. Egy jó szakember ebben a munkakörben akár 1.200 eurót is megkereshet.

kép: Pixabay

Az otthonmaradó munkavállalóknak tehát előnyt is jelenthet az, hogy hiány keletkezik az adott szektorban a szakemberekből. A V4NA-nak korábban vízvezeték-szerelő és szobafestő is beszélt arról, hogy ők jobban járnak azzal, hogy kisebb a konkurenciájuk Szerbiában. Mint fogalmaztak, válogathatnak a megrendelések közül, s legalább annyit tudnak félretenni a hó végén, mintha külföldön dolgoznának. Otthon nem kell lakbért fizetniük, a rezsiköltségük is alacsonyabb, valamint fontos szempont még, hogy a családjukkal lehetnek.

kép: Pixabay

Hírügynökségünk már korábban arról is beszámolt, hogy több olyan személy is van, akiknek németországi álma egyik napról a másikra dőlt össze. Mint egyiküktől megtudtuk, az ingatlanjuk bérleti díját harmadával megemelték, bérüket pedig ugyanennyivel csökkentették egyik napról a másikra.

Ráadásul a munkahelyükre minden nap egy órát kellett autózniuk, ami időben és pénzben is sokat elvett – pláne mióta jelentősen megemelkedett az üzemanyagok ára. Kiszámolták: ha visszatérnek Szerbiába, és munkát vállalnak akár napszámosként is, több pénzük és szabadidejük marad, ráadásul megszabadulnak az állandó stressztől és bizonytalanságtól, ami az utóbbi években mindannyiukat kikészítette.