A német védelmi miniszter egy interjúban beszélt arról, hogy a hadseregnek mekkora kihívásokkal kell szembenéznie a legkülönbözőbb területeken. Egy nemrég kiadott hivatalos vizsgálati jelentés azonban sokkal súlyosabb gondokra világít rá.

Boris Pistorius német védelmi miniszter nem számít arra, hogy a Bundeswehr, vagyis a német védelmi erő felszerelési hiányosságai hamarosan megszűnnek. Sőt, a szociáldemokrata tárcavezető egy német újságnak úgy fogalmazott:

„Mindannyian tudjuk, hogy a meglévő hiányosságokat 2030-ig nem lehet teljesen megszüntetni. Ezért prioritásokat kell felállítanunk”.

Az egyik ilyen prioritás szerinte a NATO keleti szárnyának védelme. Ehhez azonban olyan képességekre van szükség, amelyeket hadianyaggal, felszereléssel és személyzettel kell ellátni. Németország nehéz helyzetbe hozta magát azzal, hogy tetemes mennyiségű fegyvert, felszerelést és lőszert adott Ukrajnának az Oroszország elleni háborúhoz, a lőszer-és fegyverraktárak szinte teljesen kiürültek. A védelmi miniszter ezért azt sürgeti, hogy a kormány gyorsítsa fel a tárgyalásokat a hadiipar résztvevőivel.

Kiderült azonban, hogy nem csupán azzal van a gond, hogy nincsenek fegyverek és lőszerek. Nemrég jelent meg a német hadsereg fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosának éves jelentése a Bundeswehr aktuális állapotáról, a dokumentumban pedig siralmasabbnál siralmasabb tényekre világított rá Eva Högl.

Itt van rögtön a közel egy éve bejelentett százmilliárdos különalap a hadseregnek, amelyből máig még egyetlen cent sem jutott el a katonákhoz – annak ellenére, hogy Olaf Scholz kancellár közel egy éve tartotta meg azt a beszédét, amely akkor úgy tűnt, hogy óriási fordulópont lesz a hadsereg számára. Az ígéretekből azonban semmi sem lett egyelőre.

A fegyver-és lőszerraktárak mellett a ruházati- és alkatrészraktárak is szinte üresen állnak – írja a parlamenti biztos a jelentésében, hozzátéve, hogy a beszerzési rendszer még mindig túlságosan lomha.

🔊Im interview kritisiert die Wehrbeauftragte des #Bundestag|es, @EvaHoegl (SPD), das weiter zu behäbige Beschaffungswesen. Von den 100 Milliarden Euro #Sondervermögen sei in 2022 noch kein Cent bei der #Bundeswehr angekommen, so Högl.

📹Zur Langversion: https://t.co/Ai7tDvxuCy https://t.co/utPtGMkXv4 pic.twitter.com/3VCbrp7plu

— Heute im Bundestag (@hib_Nachrichten) March 14, 2023

“Csak a lőszerkészletek feltöltésére és a lőszerraktárak kiépítésére több tízmilliárd euróra lenne szükség”

– derül ki a dokumentumból, amely rávilágít arra is, hogy ezt nem tudja fedezni a százmilliárdos különalap, nincs ugyanis erre a célra elkülönítve forrás. Így tehát ezt a normál költségvetésből kellene kigazdálkodni.

Németországban egyébként nem a pénz az egyetlen súlyos probléma: túl sok laktanya van jelenleg siralmas állapotban.

Ha a mostani ütemet tartanák, a Bundeswehr jelenlegi infrastruktúrája csak fél évszázad múlva lenne teljesen korszerűsítve. Mindenekelőtt azonban a közbeszerzési eljárások reformját kell teljes gőzzel felgyorsítani

– derül ki a szociáldemokrata Högl jelentéséből.

Die #Bundeswehr steht – insbesondere seit dem #Krieg in der #Ukraine – vor enormen Herausforderungen und hat dabei enorme Probleme: Das verdeutlicht auch der #Jahresbericht, den die Wehrbeauftragte des Bundestages, Eva Högl, heute vorgestellt hat. pic.twitter.com/Af8k8BROww

— ZDFheute (@ZDFheute) March 14, 2023

Eva Högl emellett megrázó és furcsa történeteket hallott a különböző katonai csapatoknál tett látogatáskor. A 64-es helikopterszázad katonái például elmesélték neki, hogy már tíz éve várnak egy megfelelő szabványú pilótasisakra. A probléma itt elsősorban a bürokráciával van: először is össze kellett hangolni a hadsereg, a légierő és a haditengerészet sisakra vonatkozó követelményeit, ami meglehetősen időigényes. Ahogy Högl fogalmaz:

“A bürokrácia a német tempó természetes ellensége”.

A csapatok azonban nemcsak anyagi, hanem személyi gondokkal is küzdenek. Bár a szövetségi védelmi minisztérium még néhány napja is igyekezett bizakodást kelteni, mondván hogy 2022-ben jelentősen emelkedett az újoncok száma, Högl jelentése már sokkal józanabbul látja a helyzetet. Az év végén a Bundeswehr személyi állománya alig több mint 183 ezer fő volt – és ezzel a 2021-es szint alatt állt. A 2031-re kitűzött 203 ezres cél eléréséhez tehát még rendkívül hosszú és rögös út vezet.

A kormánypárt SPD politikusa 150 oldalas jelentésében elkerüli, hogy új vitát indítson a hadkötelezettség újraindításáról. Ehelyett azt szorgalmazza, hogy a Bundeswehr vonzóbb munkáltatóvá váljon – különösen a nők számára. Högl a következő évtized elejére kitűzött létszámcél elérésének fontos építőkövét látja a “megfelelő nők megnyerésében”.

“Ha már olyan magától értetődő dolgok hiányoznak, mint a nők számára kialakított mosdók és zuhanyzók, valamint a szükséges személyzeti felszerelések, akkor máris felmerül a megbecsülés kérdése”

– jegyzi meg a védelmi biztos.

“Unserer Kasernen sind landauf, landab in einem erbärmlichen Zustand.“ – Wehrbeauftragte @EvaHoegl über die schlechte Infrastruktur bei der Bundeswehr. Oft gebe es nicht einmal WLAN. pic.twitter.com/Dzvq2k11sH

— Bericht aus Berlin (@ARD_BaB) March 14, 2023

De szerinte van ennél is aggasztóbb tény. A csapaton belüli, gyakran alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett szexuális támadások száma 2022-ben ismét megnőtt – az érintettek 80 százaléka nő. Ilyen számokkal nehéz ellensúlyozni a krónikus létszámhiányt.