Véleménye miatt rúgtak ki egy kapusedzőt a német Bundesligában szereplő Hertha BSC csapatától. A szólás- és véleményszabadságot súlyosan sértő menesztésről kérdeztünk német civil szervezeteket. Németországban egyre kevesebb nézet hangoztatható nyilvánosan és ebben Angela Merkel német kancellárnak is szerepe van.

„Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy”, mondta egy interjúban Petry Zsolt, a német labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Hertha BSC kapusedzője. A szakember több társadalompolitikai kérdésekről is elmondta a véleményét a bevándorlás mellett az LMBTQ közösségekről is.

A bevándorlásról azt mondta, hogy nem érti, Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. Hozzátette, a bevándorlás-politikát az erkölcsi leépülés megnyilvánulásának tartja.

Petry Zsolt kijelentéseiből nagy botrány lett a német csapatánál. Kedden a klub közölte, hogy meneszti a kapusedzőt. A közleményükben úgy indokolták a menesztést, hogy aláírta a sokszínűség chartáját, és aktívan elkötelezett a sokszínűség valamint a tolerancia mellett, mert ezek az értékek fontosak számukra. És ez nem található meg Petry Zsolt nyilatkozataiban, amelyeket munkatársukként – velük nem egyeztetve – nyilvánosan tett.

A közlemény végén Petry is mondott néhány mondatot a klub honlapjának. Azt hangsúlyozta, hogy nem homofób és nem idegengyűlölő, és természetesen sok sikert kíván a bent maradásért küzdő klubnak.

Németországban egyre kevésbé tolerálják a nem liberális véleményeket. Angela Merkel német kancellár 2019-ben a szövetségi parlamentben szólalt fel, ahol kiemelten értekezett a szólásszabadságról, azonban úgy tűnt korlátozni kívánja azt.

„A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt”, fogalmazott Merkel.

Merkel beszéde Andrew Doyle brit komikus és szólásszabadság-támogató érdeklődését is felkeltette, aki Twitter-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy „a gyűlöletbeszédet mindig azok határozzák meg, akik épp hatalmon vannak”.

„Az államra soha nem szabad rábízni az elfogadható beszéd korlátait. Nagyon baljós látni az ilyen tekintélyelvű ötletek támogatását a szabadság nevében”, írta.

Merkelnek meglehetősen érdekes felfogása lehet a szólásszabadságról. A kancellárt 2015-ben azon kapták, hogy a Facebook-on megjelenő felbujtó jellegű bejegyzések törléséről beszélt a közösségi oldal alapítójával, Mark Zuckerberggel. Az incidens akkor történt, amikor migránsok százezreit árasztották el Európát. Egy bekapcsolva felejtett mikrofon által felvett beszélgetés során Merkel azt kérdezte Zuckerbergtől, hogy tesznek-e valamit a migrációellenes posztok ellen. A Facebook alapítója azzal válaszolt, hogy dolgoznak rajta.

Az Allensbach Institute által készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 59 százaléka azt mondta, hogy szabadon kifejezheti nézeteit a barátai között, de csak 18 százalék érzett hasonló szabadságot, ha nagy nyilvánosság előtt kellett véleményt nyilvánítson.

A V4NA levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, a Renew Europe frakcióhoz és a jogvédő szervezetek krémjéhez, a német Amnesty Internationalhez.

Arra voltunk kíváncsiak,

• Tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak a német jogállamisággal és a németországi szólásszabadság helyzetével kapcsolatban azután, hogy a Hertha BSC elbocsátotta egyik edzőjét, miután ő elmondta véleményét egy napilapnak bizonyos témákban?
• Mit gondolnak a szólás- és véleményszabadság ilyen mértékű megsértéséről Németországban?
• Elítélik-e a szakember menesztését?

A válaszokat is közöljük.